Kiállítás

Zalaegerszeg, a mezőváros

Látogathatóegész évben HelyszínGöcseji Múzeum Ma nyitvaZárás : 18:00 hétfő, szerda - zárva kedd, csütörtök - vasárnap - 10:00-18:00 KiállításElődeink élete várostörténeti kiállítás Hogyan vált „Egurscug” néhány száz fős településből mezővárossá? Egerszegi Mihály és Boriska elmeséli.
Mezővárosi létVárosalapításXIII-XVI. század.

Zalaegerszeg, a mezőváros tárlat az elődeink élete kiállítás első történeti szakaszát ismerteti, a városalapítástól a török megjelenéséig.

Sőt itt ismerkedhetnek meg először Egerszegi Mihály úrral és feleségével, Boriskával, akik az egész kiállítás során segítenek majd belelátni a mindennapi emberek életébe a különböző időkben. Miután letelepedtek a Zala folyó és a Válicka patak mocsarai közti dombháton, először a középkori mezőváros jobbágyaiként mesélnek nekünk.

A városalapítástól a mezővárosig

Zalaegerszeg, melyet a veszprémi káptalan oklevele 1247-ben „Egurscug”- ként említ először, a középkorban néhány száz lakosú település volt. Földesurai többször cserélődtek, míg a 14. század végétől végleg a veszprémi püspök tulajdona lett. Lakói – jogállásuk szerint jobbágyok – többnyire föld- és szőlőműveléssel foglalkoztak, csak néhányan űztek különleges tudást igénylő iparos mesterséget, mint a mészárosok, molnárok, szabók, kovácsok.

A 15. század során megszerzett mezővárosi rang kiváltságokat biztosított Zalaegerszeg lakói számára: a város irányítására bírót és tanácsot választhattak s évente egy összegben fizették az adót földesuruknak. Az idők során piacközponttá fejlődő város vásártartási jogot is nyert: a heti piacon kívül évente több nagyvásárt tarthattak. A vásártér a közösségi élet fontos fóruma lett, ott találkoztak és cseréltek eszmét a helyi és távolabbi vidékek lakói.

A mezővárosi jobbágyok napjai az egyházi ünnepek és a vasárnapok kivételével folyamatosan munkával teltek, legfeljebb a hosszú tél teremtett alkalmat játékokra, pihenésre. A török megjelenése után a lakosság egy része elmenekült, mások végvári vitéznek álltak, vagy folytatták veszélyessé vált gazdálkodó életmódjukat.

Tárgyi emlékek

Kulcs

Sokan nem gondolják, hogy már a középkorban is használtak kulcsot. Ez az egyszerű vasból készült lelet egykor valószínűleg egy ajtó zárját nyitotta. Gyakori, hogy zár nélkül kerülnek elő kulcsok, esetleg kulcs nélkül találunk zárat. A kettő együtt azonban ritka leletnek számít. (tárgyleírás: Orha Zoltán)

Buzogány

Rövid nyelű, tömör fémgombban végződő zúzófegyver volt. Közelharcban használták, sisak és lemezvért áttörését szolgálta. A kiállított példány a Lenti várban végzett ásatáson látott napvilágot 1978-ban. A feltárás legidősebb lelete, mely a vár Árpád-kori eredetét igazolta. (tárgyleírás: Orha Zoltán)

Bécsi fazék

A korszak különleges nyugati importáruja volt, nevét a készítési helyéről kapta. A régészeti feltárásokon ritka leletnek számít. A különleges, jellegzetes szürke színű fazekak peremén kereszt alakú mesterjegy látható, mely a város címeréből származik. A kereszt alakú jel Bécs címerében máig használatban van. (tárgyleírás: Orha Zoltán)

Ón palack

Hasáb alakú ónból készült bor tárolására szolgáló edény, oldalán a használatból származó karcolások figyelhetők meg. A palackot hat rekeszből álló, bőrrel kibélelt, fából készített ládikában tartották. A korszakban a nemesek és a városi polgárok használták utazásaik során. Az edény Hahót határában került elő 1992-ben. (tárgyleírás: Orha Zoltán)

Pincetokba való üveg

Hasáb alakú fújt technikával készült bortároló üveg. Az ónpalackkal megegyező módon használták. A palackok tárolására szolgáló ládikát a kor embere stílszerűen pincetoknak nevezte. A boros üveg a zalaszentgróti Batthyány kastélynál végzett feltáráson került elő 1974-ben. (tárgyleírás: Orha Zoltán)

Kurátorunk kedvence: Körmeneti kereszt (14. század eleje, rekonstrukció)

KedvencünkKedvencünk
Gótikus kereszt
A körmeneti kereszt Zalaegerszeg gótikus temetőkápolnájának feltárásakor került elő 1976-ban, töredékes állapotban. A feszületet nagyobb vallási ünnepeken tartott körmeneteken használták.

A fából készült keresztet préselt rézlemezekkel díszítették. Középső részén Krisztus glóriás alakja, a jobb száron Szent János apostol és evangélista látható; jobbjával Krisztusra mutat, bal kezében irattekercset tart. A kereszt a legkorábbi ismert liturgikus tárgy Zalaegerszegről. (Orha Zoltán)

Kiállítás témakörei

Kérdésed van?

Zalaegerszeg, a mezőváros
Klinger László közönségkapcsolati osztályvezető Göcseji Múzeum

Ez is érdekelhet

Állandó kiállítás Téglától templomig
Első dokumentum EgerszegrőlXIV. századi feltárás

Téglától templomig

egész évben
Mindszentyneum Ma nyitvaZárás : 18:00 hétfő - zárva kedd - vasárnap - 10:00-18:00
2 óra
Interaktív tárlat a Mindszentyneum alatt feltárt téglaépítő kemencékből, várrészletekből és Zala megye egyházi emlékeiből, érdekes történeteiből áll össze.
Állandó kiállítás Iparosok a mezővárosban
CéhtagságMesterségekXVIIl. század

Iparosok a mezővárosban

egész évben
Göcseji Múzeum Ma nyitvaZárás : 18:00 hétfő, szerda - zárva kedd, csütörtök - vasárnap - 10:00-18:00
20 perc
Sok érdekességet tudhatunk meg a 17-18. század a céhtagságáról, a mesterségekről és a kiváltságaikról.