Kiállítás

Zalalövői hosszúház udvara

Látogathatóegész évben HelyszínGöcseji Skanzen Ma nyitvaZárás : 18:00 hétfő - zárva kedd - vasárnap - 10:00-18:00 KiállításGöcseji Skanzen Belenézhetünk egy 19. század végén élő szegényparaszti család életerébe, olyan érdekességeken keresztül is, mint a kástu, a bodonkút vagy a favágító,
XIX. század

A Zalalövőről származó hosszúház egy 19. század végén élő szegényparaszti család életét mutatja be. A lakóház különlegességét az adja, hogy a megvásárlásakor nem csak az épületet sikerült megszerezni, hanem vele együtt a régi szemeskályhákat és sok berendezési tárgyat is, ami különlegesen hitelessé teszi a múzeumi enteriőrt.

A ház első szobájában a fiatal házaspár lakott a gyermekével, a másodikban pedig az idős szülők. Ehhez a szobához csatlakozik a kamra, az istálló, majd az ólak.
A szobában egy fontos téli munka, a kosárfonás kellékei láthatók: a férfiak maguk készítették el a háztartásban használatos kosarakat, gyümölcsaszalót, kanáltartót. Házilag, vesszőből készült a kerítés és a kapu is; a szekérkasokat és a kukoricagórékat pedig mesterek készítették.

Zalalövői hosszúház udvara

Jó tudniJó tudni
Keresd meg az eredeti lábast
Tudod, hogy néz ki az eredeti lábás és miért nevezték el így? Ha nem, keresd meg a hosszúházban és nézd meg a saját szemeddel.

Gombosszegi kamra

A zalalövői lakóház mellett felépült egy különálló, zsúptetős kamra is. Ezen az időjárástól védett helyen tárolták a festéssel díszített szelelőrostát. Ezzel a kézzel hajtott gépezettel tisztították meg a törektől a gabonaszemeket a cséplés után.

Korábban ezt a munkát a kamra falára akasztott nagyméretű törekrostával végezték el. A törek egy részét a gabona átrostálásával, majd szelelésével távolították el. A szelelés úgy történt, hogy a széllel szembe álltak, a gabonát lapátról feldobták a levegőbe vagy derékmagasságból a földre öntötték, a szél pedig kifújta a pelyvát, könnyű szemetet az értékes gabonaszemek közül.

Bodonkút

Az alacsonyan fekvő völgyekben, ahol nem kellett mélyre ásni a vízért, bodonkutakat ástak a házak udvarán. Az ilyen kutak falának kibélelésére tégla vagy kő helyett vastag, belül korhadt fatörzset használtak. Ehhez a megfelelő magasságú fatörzset lefűrészelték, majd kettéhasították, belsejét pedig simára faragták.

Jó tudniJó tudni
Hogyan telepítették?
Ezt a törzset kötelek és láncok segítségével leeresztették a kút aljáig, majd a fakéreg és a kút fala közötti részt mohával vagy földdel betömték. A bodonkút föld feletti részét vasabronccsal összefogták, sőt olykor még fedéllel is ellátták.

Favágító

Rendszerint a konyhával szemben állt az egyik legegyszerűbb, de annál hasznosabb építmény, a favágító. A ferde tető alatt tárolták a tűzifát, amelyből mindig csak néhány napra elegendőt hasogattak fel.

Ól Hagyárosböröndről

A három helyiségből álló disznóól a 19. század végén épült. Benne egymástól elkülönítve tartották a süldőket, az anyadisznókat és a hízókat.

Minden falusi háznál tartottak disznót, hiszen a család egészéves hússzükségletét és a főzéshez használt zsírt is a sertés feldolgozásából nyerték. A húsokat füstöléssel, sózással és kolbászba töltéssel tartósították. A színhúst lesütötték, dongás zsírosvéndőkben, zsír között tárolták. A szalonnahúst és a sonkát sózással, füstöléssel tartósították A húsokat a padláson gerendákra akasztva tárolták.

Kástu

A nyugat-európai eredetű épülettípus hitelesen mutatja be a dombos vidék jellegzetes, boronafalú és zsindelytetős kamráját.

Jó tudniJó tudni
Mire használták
A kástu élelmiszerek, termények és mezőgazdasági eszközök tárolására szolgáló kétemeletes faépület. Gyakran pénzt, értékes vagyontárgyakat is őriztek itt, ahova csak a gazdának és a gazdasszonynak volt belépése.

Méhes Zalalövőről

A porta végében a kálócfai ház udvarán láthatóhoz hasonló méhes áll, amelyben több polcon helyezték el a méhkasokat. A 20. század elejéig, amikor a cukor még luxusterméknek számított, a méznek sokkal nagyobb szerepe volt a háztartásokban, mint napjainkban.

A göcseji konyhában méz volt az egyetlen édesítőszer, ezért fogyasztották önmagában, kenyérre kenve, tészták töltelékének édesítőjeként. Cukorból eleinte egészen keveset használtak, leginkább csak nagyünnepekre vettek belőle. Az 1920-as évektől kezdve könnyebben elérhetővé vált a cukor, a falusiak megismerték a városi cukrászatok vajas krémmel töltött cukros süteményeit, amelyek ügyes otthoni elkészítőivé váltak a falusi asszonyok is.

Kiállítás témakörei

Kérdésed van?

Zalalövői hosszúház udvara
Szikszai Rózsa-Katalin Közönségkapcsolati munkatárs Göcseji Skanzen

Ez is érdekelhet

Állandó kiállítás Zalaegerszeg, a mezőváros
Mezővárosi létVárosalapításXIII-XVI. század.

Zalaegerszeg, a mezőváros

egész évben
Göcseji Múzeum Ma nyitvaZárás : 18:00 hétfő, szerda - zárva kedd, csütörtök - vasárnap - 10:00-18:00
20 perc
Hogyan vált „Egurscug” néhány száz fős településből mezővárossá? Egerszegi Mihály és Boriska elmeséli.
Állandó kiállítás A végvár népe
Török hódoltság idejénXVII. század

A végvár népe

egész évben
Göcseji Múzeum Ma nyitvaZárás : 18:00 hétfő, szerda - zárva kedd, csütörtök - vasárnap - 10:00-18:00
20 perc
A 17. század közepén az egerszegi lakosság kétharmadát fegyverforgatók és családtagjaik alkották.
Állandó kiállítás Iparosok a mezővárosban
CéhtagságMesterségekXVIIl. század

Iparosok a mezővárosban

egész évben
Göcseji Múzeum Ma nyitvaZárás : 18:00 hétfő, szerda - zárva kedd, csütörtök - vasárnap - 10:00-18:00
20 perc
Sok érdekességet tudhatunk meg a 17-18. század a céhtagságáról, a mesterségekről és a kiváltságaikról.