Kiállítás

Hencz-malom, Hottói Kovácsműhely, Budafai Harangláb

Látogathatóegész évben KiállításGöcseji Skanzen A falu életében egykor a malom, a kovácsműhely és harang voltak a legfontosabbak: a molnár adta a lisztet, a kovács a szerszámokat, a harang jelezte a híreket.
HaranglábKovácsműhelyKözponti szerepMalomXVIII-XIX. század

A falu életében a kiemelkedő jelentőséggel bírt egykor a malom, a kovácsműhely és harang is. Mindhárom helyszín szükséges volt a falusiak életében a boldoguláshoz, így a molnár és a kovács voltak a legjelentősebb tagjai a közösségnek, a híradást pedig a harang kongatása jelezte.

A malom funkciója elsősorban természetesen búza lisztté őrlése volt, amely a létfenntartást biztosító kenyér legfontosabb összetevője. Ugyanilyen központi szerep jutott a kovácsnak, hiszen ő készítette az összes szerszámot a falu népének. Az egykori „falurádió” szerepét pedig a harang töltötte be, hiszen kongatásával adták tudtára a helyieknek, ha valami fontos dolog történt. Hogy mi lehetett olyan fontos annak idején, hogy harangot kongassanak? Olvasd el leírásunkat és megtudod…

Hottói Kovácsműhely


A múzeumi falu legszélén található a Hottóról származó kovácsműhely, a kiállítás egyetlen földfalú, sárból tapasztott épülete. Előtte a patkolószínben tartotta a kovács a javításra váró eszközöket és itt patkolta a lovakat is.

A falusi kovácsok a paraszti eszközök készítésével és javításával, valamint a lovak, tehenek patkolásával foglalkoztak. Szerszámaikat: a kalapácsokat, fogókat maguk készítették, az üllőket és a fújtatókat manufaktúrákban vásárolták.

Sokan foglalkoztak állatgyógyítással, de még foghúzással is. A kovácshoz szívesen jártak a falusiak, hiszen jól értesültek voltak: mindenki, aki megfordult náluk, híreket hozott a közeli falvakból. A mesterség családon belül sokszor nemzedékeken át öröklődött, sőt, a földművesek is szívesen küldték fiaikat kovácsok mellé inasnak.

Tudtad-e, hogy a régi göcseji falvak egyik központi figurája volt a kovács?

A jó szakember nélkül az egész közösség életveszélybe kerülhetett. Ugyanis a patkók mellett ö készítette el a földműveléshez és a más tennivalók ellátásához szükséges eszközöket, szerszámokat is. Ezekre minden családnak szüksége volt, így volt egyben a minden hírnek tudója és közvetítője is, igazi közösségi ember!

TippAz utolsó kovács
A kovácsműhely különlegessége, hogy azt Soós Antal, a benne utoljára dolgozó kovács a szerszámaival együtt adta el Skanzen számára. Így a bejárat felett is az eredetió cégér mutatja a mester rátermettségét.

Hencz-malom


Az 1957 óta műemlékként nyilvántartott Hencz-féle vízimalom az egyetlen épület a Falumúzeumban, amely az eredeti helyén áll. A vízimalom története egészen a 18. századig nyúlik vissza, az azóta történt átalakítás nyomait pedig megőrizte az épület: oldalán jól látható a régi, fából épített rész és a hozzátoldott téglafalak határa.

A vízimalom a 20. század elején történt modernizálásának köszönhetően nem csak gabona tisztítására, darálására, hanem különböző finomságú lisztek őrlésére és osztályozására is alkalmassá vált.

A molnárok nem csak a lisztőrléshez, hanem a malom szerkezeteinek elkészítéséhez és javításához is értő, sokoldalú szaktudással rendelkező mesteremberek voltak.

Érdekesség: Tudtad-e, hogy a Göcseji Falumúzeumban a Hencz-malom az egyetlen olyan épület, ami az eredeti helyén áll?

Nem is akármilyen régóta! A malom vízoldali épületrészének története egészen a 18. századig nyúlik vissza. A régi malmot annak utolsó molnára ifj. Hencz György, az 1900-as évek elején bővítette, korszerűsítette.

Jó tudniJó tudni
Savanyú Jóska
A családi szájhagyomány szerinta vidék hírhedt betyára Savanyú Jóska is ismerhette id. Hencz Györgyöt. Vacsora meghívásért cserébe ajándékozta a szarvasagancsból készült pipapárt a molnárnak.

Budafai szoknyás harangláb


A göcseji falvak jellegzetes szakrális építménye volt a szoknyás harangláb. A fazsindellyel fedett építmény a szoknyára emlékeztető takarólapjairól kapta a nevét. Az itt álló harangláb 1888-ban Budafán épült.

A falvak életében fontos hírközlő szerepe volt a harangszónak. Szentmisére, istentiszteletre hívta a híveket, veszélyre figyelmeztetett, jelezte a munka és a pihenés idejét és tudósított, ha haláleset történt a faluban.

Kiállítás témakörei

Kérdésed van?

Hencz-malom, Hottói Kovácsműhely, Budafai Harangláb
Szikszai Rózsa-Katalin Közönségkapcsolati munkatárs Göcseji Skanzen

Ez is érdekelhet

Állandó kiállítás Zalaegerszeg, a mezőváros
Mezővárosi létVárosalapításXIII-XVI. század.

Zalaegerszeg, a mezőváros

egész évben
Göcseji Múzeum Ma nyitvaZárás : 18:00 hétfő, szerda - zárva kedd, csütörtök - vasárnap - 10:00-18:00
20 perc
Hogyan vált „Egurscug” néhány száz fős településből mezővárossá? Egerszegi Mihály és Boriska elmeséli.
Állandó kiállítás A végvár népe
Török hódoltság idejénXVII. század

A végvár népe

egész évben
Göcseji Múzeum Ma nyitvaZárás : 18:00 hétfő, szerda - zárva kedd, csütörtök - vasárnap - 10:00-18:00
20 perc
A 17. század közepén az egerszegi lakosság kétharmadát fegyverforgatók és családtagjaik alkották.
Állandó kiállítás Iparosok a mezővárosban
CéhtagságMesterségekXVIIl. század

Iparosok a mezővárosban

egész évben
Göcseji Múzeum Ma nyitvaZárás : 18:00 hétfő, szerda - zárva kedd, csütörtök - vasárnap - 10:00-18:00
20 perc
Sok érdekességet tudhatunk meg a 17-18. század a céhtagságáról, a mesterségekről és a kiváltságaikról.