Kiállítás

Zalalövői hajlított ház udvara

Látogathatóegész évben HelyszínGöcseji Skanzen Ma nyitvaZárás : 18:00 hétfő - zárva kedd - vasárnap - 10:00-18:00 KiállításGöcseji Skanzen A 19. század közepén épült hajlított ház és udvara, a zsúptetejű élelmiszertároló kamrával és egy torkospajtával, a múzeumpedagógiai foglalkozások helyszíne.
XVIII-XIX. század

A Zala-holtág mellett vezető út jobb oldali utolsó portáján áll a hajlított ház, amelyhez a különálló zsúptetejű élelmiszertároló kamra, két galambdúc és egy torkospajta tartozik.

A porta a Falumúzeum többi udvarától berendezésében és rendeltetésében is különbözik. Itt múzeumpedagógiai foglalkozások keretében ismertetjük meg az iskolás gyerekeket a hagyományos paraszti gazdálkodással és a mindennapi ház körüli munkákkal.

Zalalövői hajlított ház és udvara

Az eredeti hajlított ház a 19. század közepén épült, jelenleg látható formáját többszöri toldással, átalakítással nyerte el. Eleinte egy füstös lakóhelyisége és kamrája volt, később a házat a pitvar rovására megtoldották. Az első szobában a szabadon, sározás nélkül hagyott falfelületen jól látható a toldás nyoma és a boronák egymáshoz illeszkedésének módja. A konyha melletti kamrából szoba lett, hajlított oldalán pedig újabb óllal bővítették az épületet.

Nagykutasi torkospajta

A pajta homlokzati síkjából kiugró torkán át juthatunk a cséplőszínbe, amit nem takar el padlás, ezért, ha felnézünk, jól látható a tető szerkezete, azon pedig a zsúpolás módja. A tető gerincén fut végig a szelemen, amelyen megtámaszkodnak a szarufák. Ezekre léceket szögeltek, a lécekre pedig zsúpkévéket – vagyis rozsszalma kötegeket – kötöztek. A zsúpolás a kávák elkészítésével kezdődött. A földön kiterített csavart szalmakötélre két marék rozsszalmát tettek, ezeket lazán összekötötték, majd a két köteget átfordították egymáson. Ezeket a megkettőzött zsúpkévéket egyenként kötötték fel a tető léceire úgy, hogy a kévék szoknyája szépen takarja az alatta lévő sorokat, és így egyenletesen sima legyen a tető.

Jó tudniJó tudni
Tartós zsúptető
A kötött zsúptetők kisebb javításokkal akár 20–25 évig is kitartottak, ahol megromlott, új csomókkal pótolták.

Szenterzsébethegyi kamra

A ház mellett álló élelmiszertároló kamrához egy ajtóval zárható kiskamra tartozik, előtte egy szín található, mellette pedig egy földpince. A hűvös pincében raktározták a bort, a krumplit, a gyümölcsöt, a kiskamrában pedig a gabonát, nyáron a kenyeret is. A padláson kukoricát szárítottak.

A kamra érdekessége, hogy ez nem faboronákból, hanem fonott sövényfalból épült. Ez a faltípus szintén ismert ezen a tájon, gazdasági épületek és pincék készültek ilyen módon. A sövényfal készítése a fatalpak lehelyezésével kezdődött, amelyekbe szabályos távolságokra karókat ütöttek, majd a karók közeit mogyoróvesszővel befonták. Az így elkészült falat kívül-belül törekes agyaggal betapasztották, végül fehérre meszelték.

Kiállítás témakörei

Kérdésed van?

Zalalövői hajlított ház udvara
Szikszai Rózsa-Katalin Közönségkapcsolati munkatárs Göcseji Skanzen

Ez is érdekelhet

Állandó kiállítás Zalaegerszeg, a mezőváros
Mezővárosi létVárosalapításXIII-XVI. század.

Zalaegerszeg, a mezőváros

egész évben
Göcseji Múzeum Ma nyitvaZárás : 18:00 hétfő, szerda - zárva kedd, csütörtök - vasárnap - 10:00-18:00
20 perc
Hogyan vált „Egurscug” néhány száz fős településből mezővárossá? Egerszegi Mihály és Boriska elmeséli.
Állandó kiállítás A végvár népe
Török hódoltság idejénXVII. század

A végvár népe

egész évben
Göcseji Múzeum Ma nyitvaZárás : 18:00 hétfő, szerda - zárva kedd, csütörtök - vasárnap - 10:00-18:00
20 perc
A 17. század közepén az egerszegi lakosság kétharmadát fegyverforgatók és családtagjaik alkották.
Állandó kiállítás Iparosok a mezővárosban
CéhtagságMesterségekXVIIl. század

Iparosok a mezővárosban

egész évben
Göcseji Múzeum Ma nyitvaZárás : 18:00 hétfő, szerda - zárva kedd, csütörtök - vasárnap - 10:00-18:00
20 perc
Sok érdekességet tudhatunk meg a 17-18. század a céhtagságáról, a mesterségekről és a kiváltságaikról.