Kiállítás

Zalaegerszeg a köznemesek városa

Látogathatóegész évben HelyszínGöcseji Múzeum Ma nyitvaZárás : 18:00 hétfő, szerda - zárva kedd, csütörtök - vasárnap - 10:00-18:00 KiállításElődeink élete várostörténeti kiállítás A 19. század elejétől a szabadságharcig hivatalnokok és tisztségviselők nagy létszámban jelentek meg Egerszegen és hatással voltak a város életére.
A köznemesek térnyerése EgerszegenXIX. század első fele

Zalaegerszeg a köznemesek városa lett 19. század első felében, ahogy a Deák Ferencet éltető Egerszegi Mihály és Boriskája is. A közel 4000 fős város lakosságának nyolc százalékát ők alkották ekkor.

Egy részük a hajdani végvár katonáinak leszármazottja volt, a többségük csak a század elején költözött a városba. A tősgyökeresek céhes iparosként vagy földbirtokaikon gazdálkodva keresték kenyerüket, közülük került ki Zalaegerszeg elöljáróinak többsége. A betelepedők a nemes vármegye különböző tisztségeit töltötték be, vagy a városhoz kötött értelmiségi foglalkozásokat űztek.

A köznemesek élete Egerszegen

A fő utca – Fehérképi utca – mentén vásárolták vagy építették meg házaikat, melyek az évszázad elején még jobbára fából készültek, de az 1826-os tűzvészek után már csak téglából építkeztek. Szinte mindegyikük rendelkezett szőlőbirtokkal is a város környéki „hegyeken”.

A 19. század elején még kevesen tudtak írni-olvasni, de az igényesebbek már gyermekeiket a környező városok gimnáziumaiban iskoláztatták; 1800 és 1848 között tíz nemesifjú végezte el a győri jogakadémiát. Szórakozásra, művelődésre az 1836-ban létrejött Kaszinó teremtett lehetőséget számukra.

Az 1840-es évekre a vármegyei nemesség megosztottsága leszivárgott a városba is, a németnek csúfolt haladáspártiak és a magukat magyarnak nevező maradiak nagy küzdelmeket folytattak egymással a tisztújításokon.

Különleges tárgyak

Smizett

TippSmizett
A női szobát megidéző enteriőrünk egyik szép darabja egy hétfiókosnak látszó szekrényke, a smizett. Valójában polcok és kihúzható tárolók vannak benne, ingek, fehérneműk elhelyezésére szolgált.

Két oldalát egy-egy egzotikus emberfej díszíti.

Pipák

A reformkori férfiak életmódjához hozzá tartozott a dohányzás. Kiállításunkban néhány szép pipával illusztráljuk ezt. Úgy tartották, hogy a dohányzás serkenti az agyműködést, megvéd a betegségektől, s „A pipa szereti a jó barátságot.” Készültek pipák fából, gyökérből, cserépből, de a legnépszerűbbek a tajtékkőből faragottak voltak. Némelyiken mitológiai jeleneteket, történelmi eseményeket, nemzeti jelképeket örökítettek meg az ügyes kezű tajtékfaragó mesterek. (tárgyleírás: Béres Katalin)

A szabadságharc fegyverei

A szabadságharc fegyvereit bemutató vitrinünkben látható nemzeti színűre festett nyelű lándzsa a nemzetőrök fegyvere volt.

Jó tudniJó tudni
Jellasics lándzsája
Jellasics, betörése idején használta. A szabadságharc leverése után szőlőhegyi pincéjének tetőzete alá rejtette el, hogy a számára fontos emléket megőrizze, ugyanakkor a megtorlást elkerülje.

Kovás pisztoly

A szabadságharcban küzdő lovasságnak, a huszároknak nemcsak kard volt a kezében, hanem pisztoly is. A fegyverbe előröl töltötték be az ólomgolyót, amit az elsütőszerkezetbe épített kovakő szikrája hozott mozgásba. Ezért nevezték kovás pisztolynak. (tárgyleírás: Béres Katalin)

Kurátorunk kedvence: Zalaegerszeg főterét ábrázoló dagerrotípiáról készült fotónagyítás

Kiállításunkban igazi különlegességnek számít az a fotónagyítás, amelyet egy franciaországi gyűjteményben előkerült ősfényképről, dagerrotípiáról készíthettünk.

KedvencünkKedvencünk
Piac Zalaegerszegen
Az 1847 körül keletkezett felvétel, amely egyike a legkorábbi ismert hazai városképeknek, Zalaegerszeg központját ábrázolja egy piaci napon.

A mozgalmas képen korabeli viseletbe öltözött emberek beszélgetnek, alkudoznak, ökreik, lovaik pihennek, mellettük a szekerekkel. Árusok kínálják portékáikat, mit sem tudva arról, hogy fényképezik őket. A képen feltűnik Zalaegerszeg két fontos épületének részlete is, a plébániatemplom északi sarka, és az egykori városháza, amelynek oldalán jól látható egy cégtábla, amelynek felirata – Anisits Pál vegyeskereskedése – döntő szerepet játszott a fotográfia készítési helyének azonosításában.

A dagerrotípia előkerülése megmozgatta városunk közvéleményét is. Nagy öröm volt számunkra, hogy adományaikkal hozzájárultak ahhoz, hogy a szívünknek oly kedves kép felhasználási jogát megvásárolhassuk. (Béres Katalin)

Kiállítás témakörei

Kérdésed van?

Zalaegerszeg a köznemesek városa
Klinger László közönségkapcsolati osztályvezető Göcseji Múzeum

Ez is érdekelhet

Állandó kiállítás Értelmiség a dualizmus korában
Dualizmus koraModern eszközök a hétköznapokbanPolgárosodó értelmiség

Értelmiség a dualizmus korában

egész évben
Göcseji Múzeum Ma nyitvaZárás : 18:00 hétfő, szerda - zárva kedd, csütörtök - vasárnap - 10:00-18:00
20 perc
A polgárosodó értelmiség a közösségépítés mozgatórugói voltak a dualizmus Egerszegén és példát mutattak a modern eszközök alkalmazásában is.
Állandó kiállítás Zalaegerszeg a hivatalnokok városa
Két Világháború közöttNemesek kontra tisztségviselők

Zalaegerszeg a hivatalnokok városa

egész évben
Göcseji Múzeum Ma nyitvaZárás : 18:00 hétfő, szerda - zárva kedd, csütörtök - vasárnap - 10:00-18:00
20 perc
A két világháború közötti hivatalnoki réteg befolyásos térnyeréséről, belső ellentéteiről és az akkor élet mindennapi tárgyairól is többet tudhatunk meg.