Göcseji Múzeum

Cím8900 Zalaegerszeg, Batthyány Lajos u. 2.Útvonaltervezés Napi nyitvatartás Ma nyitvaZárás : 18:00 hétfő, szerda - zárva kedd, csütörtök - vasárnap - 10:00-18:00 Heti nyitvatartás Ma nyitvaZárás : 18:00 hétfő, szerda - zárva kedd, csütörtök - vasárnap - 10:00-18:00 A Múzeum immár több, mint 70 éve szolgálja a Zala megyei kulturális örökséget, régészeti feladatokat lát el valamint kiállításokat-, táborokat- és programokat szervez, valamint múzeumpedagógiai és kézműves foglalkozásokat tart iskolásoknak.

A Göcseji Múzeum ötlete, mint önálló kulturális intézmény Zalaegerszegen, több, mint 120 évvel ezelőtt fogant meg Borbély György gimnáziumi tanár és az akkori városi értelmiség fejében.

A gondolattól a múzeum megalapításáig eltelt több, mint 50 év és fennállása is megélte már a 70 évet. A múzeum létrejöttének rövidített történetét oldalunkon is elolvashatod, de még többet tudhatsz meg a témáról „Elődeink élete” kiállításunk bevezető tárlatában.

A Göcseji Múzeum küldetésnyilatkozata

A Göcseji Múzeum a Zala megyei kulturális örökség elsősorban tárgyakban, képi dokumentumokban és szellemi hagyományokban megtestesülő része megőrzésének, tudományos feldolgozásának és korszerű eszköztárral történő, közérthető bemutatásának zászlóshajója. Intézményünk küldetése az előző generációk e különböző típusú emlékek révén megőrzött tudásának és tapasztalatainak széleskörű feltárására és jövőnk szellemi talapzatába történő beépítésére irányul. Hivatásként vallott törekvésünk a zalai identitás erősítése, városunk és megyénk humán műveltségének elmélyítése, valamint sajátos arculatának formálása és általános megismertetése. Az ismeretek konkrét átadásán túl kommunikációnk valamennyi eleme az örökségünk megbecsülésére és megóvására irányuló szemlélet erősítését szolgálja. Tevékenységünk értékelvű, irányadónak tekintjük a hitelesség, a széleskörű hozzáférhetőség, a nyilvánosság, továbbá a színvonalas, egyszersmind közönségbarát interpretáció érvényesülését.

A Göcseji Múzeum nagy gyűjteményei révén a történeti, régészeti, néprajzi, valamint képző- és iparművészeti emlékekre és a hozzájuk kapcsolódó információk széles körére koncentrál, melyeket kiállítások, publikációk, előadások és online csatornák segítségével rendszeresen, összefüggéseikbe ágyazva mutat be az azokat történelme során létrehozó helyi közösségnek és a távolabbról idelátogatóknak egyaránt.

Dr. Kostyál László PhD

múzemigazgató

A Göcseji Múzeum története

A múzeum története sokkal több, mint fél évszázaddal a létrejötte előtt kezdődött. Zalaegerszegen a múzeumalapítás gondolatát először 1898-ban egy hírlapi cikkben Borbély György gimnáziumi tanár vetette fel.

1907-ben ugyancsak Borbély vezetésével a gimnázium tanári kara kezdte gyűjteni a régiségeket, néprajzi emlékeket A tárgyak nagyobb része az I. világháború idején szétszóródott, kisebb része Keszthelyre került. 1935-ben Fára József levéltáros állt élére egy újabb múzeumszervezési mozgalomnak, a munkája nyomán létrejött Göcseji Gyűjteményt azonban nem sikerült múzeummá szervezni, s csak töredéke vészelte át a II. világháborút. Ezeknek a kezdetet megelőző, viszontagságos időknek állít emlékez a Göcseji Múzeum története tárlat az Elődeink élete című állandó várostörténeti kiállításunk részeként.

Az alapítás után

A Göcseji Múzeum 1950-ben jött létre, első szakembere, 1969-ig vezetője Szentmihályi Imre néprajzos volt. A volt Városházán ( Kazinczy tér 1.) először csak két, összesen 50 négyzetméternyi helyiséget kapott, s a Göcseji Gyűjtemény megmaradt néhány tárgyát vehette át. Az első évtizedben elsősorban a néprajzi gyűjteményt teremtette meg Göcsej archaikus népi gazdálkodásának, lakáskultúrájának, népművészetének emlékeiből. Különösen kiemelkedő sikert hozott a régi földművelés eszközeinek, a pásztorfaragás tárgyainak, elsősorban a díszített mángorlóknak a gyűjtése. A későbbi kutatás számára rendkívül nagy értéket jelent a Szentmihályi által készített több ezer fotó, melyek nagyobb része az akkor még hagyományos göcseji faluképet, a népi építészet az óta elpusztult emlékeit örökítette meg. 1953 őszén megnyílt a Göcsej népi kultúráját bemutató első állandó kiállítása, 1960-ban megjelent a Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve, benne sok, a megye történetére vonatkozó fontos tanulmánnyal.

A Falumúzeum építése és a Göcseji Múzeum bővülése

1962-ben az intézmény a Megyei Tanács kezelésébe került. Rövid ideig egy-egy régész is dolgozott itt (1962-63-ban Valter Ilona, 1967-69-ben Müller Róbert), de a megfelelő munkafeltételek hiánya miatt mindketten más munkahelyre távoztak.

1963-ban kezdődött a Göcseji Falumúzeum építése, amiről bővebben a Göcseji Skanzen oldalán olvashatsz.

1969-ben kapta meg a múzeum a városi tanács nagyon rossz állapotú székházát ( Batthyány u. 2.), amely 1892-ben bérház céljára épült. (Az épületen 1975-ig osztozott a ZTE Sportegyesület irodáival, s 1993-ig a Magyar Olajipari Múzeummal is.) A felújítás 1973-ban befejeződött, ekkor nyíltak meg új időszaki kiállításai, s szeptember 23-án az épület előtt felavatták Gönczi Ferenc, Göcsej legjelentősebb kutatójának szobrát. Közben, 1972-ben létrejött a Zala Megyei Múzeumi Szervezet, s ennek keretében a Göcseji Múzeum megyei múzeummá vált. 1976-ban Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész hagyatékából a földszinti nagy kiállító teremben elkészült a Kisfaludi Strobl Gyűjtemény, amely 1990-ben költözött mai helyére. 1979-ben megnyílt a Zala megye története című állandó kiállítás (1997-ben bontották le.) 1972-től fokozatosan bővült a munkatársak létszáma: régész(ek), művészettörténész, történész(ek), gyűjteménykezelők alkalmazására nyílt lehetőség, fokozatosan korszerű restaurátor műhelyt sikerült kialakítani.

Régészeti tevékenység és múzeum rekonstrukció

Elsősorban a régészeti tevékenység erősödött meg: az Országos Műemléki Felügyelőséggel, az ELTE Régészeti Tanszékével, a MTA Régészeti Intézetével közös munkákra került sor. 1978-ban megindult a Kis-Balaton régészeti kutatásának előkészítése, ez az 1980-as években az ország egyik legnagyobb tervszerű feltárásává vált. Folytatásaként került sor a Hahóti medence hasonló vizsgálatára. 1980-tól váltak rendszeresebbé és gyümölcsözőbbé a nemzetközi kapcsolatok, elsősorban Ausztria, Németország, Jugoszlávia (később Szlovénia) társintézményeivel. A kibővült, nagyobb gyakorlatú munkatársi gárda 1974 után – az országos és a más megyei kiadványokon kívül – elsősorban a megyei közgyűjtemények közös folyóiratában, a Zalai gyűjteményben, 1987 után saját, Zalai Múzeum című periodikájában adja közre tanulmányait. 1992 után sor került a múzeum épületének újabb felújítására, a padlástérben 1997-ben elkészültek a korszerű munkahelyek, így a felszabaduló épületrészekben korszerű raktárakat sikerült létesíteni. 1996-tól a Göcseji Múzeum intenzíven bekapcsolódott az egymást érő nemzeti évfordulók (a honfoglalás millecentenáriuma, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója, az államalapítás millenniuma, a Kossuth-év, majd 2003-ban a Deák-év) megünneplésébe. Kiállításaink és rendezvényeink méltó helyszínt biztosítottak Zalaegerszeg és a megye polgárainak az emelkedett ünnepléshez.

50. évforduló után

2000-ben emlékezett meg a múzeum fennállásának 50. évfordulójáról. Ez alkalomból „Régi idők kincsestára” címmel rendezett kiállításunkban adtunk számot a fél évszázad múzeumi tevékenységéről. Ebben az évben nyílt meg „Központok a Zala mentén” című; új állandó kiállításunk is. 2003-ban, a Deák-évben két új kiállítóhellyel gyarapodott a Göcseji Múzeum. Söjtörön a Haza bölcse szülőházában és Kehidán, egykori otthonában nyíltak állandó kiállításaink. 1999-től a Göcseji Múzeum régészei is bekapcsolódtak az M7-es, M70-es autópálya és autóút nyomvonalán folyó régészeti feltárásokba. Ez a munka, amely 2007-ig tart, a zalai régészet eddigi legnagyobb vállalkozása.

Munkánk elismeréseként 1996-ban „Az év múzeuma” pályázaton a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Múzeumi Osztálya különdíjában részesültünk, 2000-ben a Nemzeti Múzeum különdíját nyertük el. 2001-ben Zala Megye Közgyűlése Nívódíjat, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése pedig Pro Urbe kitüntetést adományozott az intézménynek. 2003-ban a Göcseji Múzeum lett Az Év Múzeuma.

A múzeum igazgatói

  • 1950 – 1969: Dr. Szentmihályi Imre
  • 1970 – 1972: Dr. Reményi K. András
  • 1972 – 1992: Dr. Németh József
  • 1992 – 2011: Dr. Vándor László
  • 2011 – 2020: Kaján Imre
  • 2020 – 2023: Dr. Kostyál László

Aktuális kiállítások

Állandó kiállításÚj Elődeink élete várostörténeti kiállítás

Elődeink élete várostörténeti kiállítás

egész évben
Göcseji Múzeum
2,5 óra
InteraktívMezővárosból hivatalnok városXIII-XX. század
Állandó kiállítás Németh János kerámiái

Németh János kerámiái

egész évben
Göcseji Múzeum
1 óra
1958-2016Kossuth díjas keramikusÖrök zalaiVilágjáró
Állandó kiállítás Az elhivatottság mozaikjai - Fekete György művészete

Az elhivatottság mozaikjai - Fekete György művészete

egész évben
Göcseji Múzeum
1 óra
A Nemzet MűvészeMozaikok az élete végérőlXXI. század
Időszaki kiállítás 40 éves az Ady iskola képzőművészeti képzése

40 éves az Ady iskola képzőművészeti képzése

2024. 05. 28. - 06. 19.
Göcseji Múzeum
Állandó kiállítás Kisfaludi Strobl Zsigmond emlékkiállítása

Kisfaludi Strobl Zsigmond emlékkiállítása

egész évben
Göcseji Múzeum
1 óra
A budapesti SzabadságszoborKeleti meghívásokNyugati ismertségXX. század
Állandó kiállítás Az órák bűvöletében - Válogatás Preisz József órásmester gyűjteményéből

Az órák bűvöletében - Válogatás Preisz József órásmester gyűjteményéből

egész évben
Göcseji Múzeum
45 perc
1600-tól napjainkigGyűjteményÓratörténetPreisz József

Közelgő programok

Múzeumok éjszakája Zalaegerszeg Múzeumi rendezvény

Múzeumok éjszakája Zalaegerszeg

2024. 06. 22. 18:00-23. 00:00
Göcseji Múzeum
Geotúra a Tátika-várhoz Túra

Geotúra a Tátika-várhoz

2024. 07. 13. 09:30 - 15:30
Göcseji Múzeum
Összes kiállítás & program