Kiállítás

Kávási boronaház udvara

Látogathatóegész évben HelyszínGöcseji Skanzen ZárvaNyitás holnap: 10:00 hétfő - zárva kedd - péntek, vasárnap - 10:00-18:00 szombat - 10:00-24:00 KiállításGöcseji Skanzen A Kávási faragott és festett oromzatú boronaház a Falumúzeum első épülete, udvarán istállóval, pajtával, kamrás óllal, kerekes kúttal és pálinkafőző kunyhóval.
XIX. század

A Kávásról származó, faragott és festett oromzatú boronaház a Falumúzeum első épülete. Szentmihályi Imre, a Múzeum igazgatója már 1952-ben, első néprajzi gyűjtőútjai egyikén felfedezte ezt az egyedülállóan díszes oromzatú lakóházat. A ház tulajdonosa új házat szeretett volna építeni, mert a régi boronaházat már nem tudták modernizálni, így 1959-ben sikerült a Falumúzeum számára megvásárolni az eredeti épületet.

A porta, ahol a lakóház helyet kapott, egy módos család lakhelye volt. A gazda vagyoni helyzetét mutatja az udvaron található, több helyiségből álló istálló és a hatalmas pajta is. Itt elfértek a nagyobb gazdasági eszközök és az állatok egész évi takarmánya is.

Kávási boronaház udvara

Tudtad-e, hogy a Göcseji Falumúzeumot eredetileg nem a jelenlegi helyén tervezték kialakítani?

Ma már szinte csak a múltat kutatók körében ismert, hogy valaha a Kálvária kápolna mellett akarták felépíteni a falumúzeumot. A múzeum első épületét – egy Kávásról behozott, 19. századi, festett oromzatú, boronafalas lakóházat – fel is állítottak a közeli Május 1. ligetben, a Kálvária kápolna mellett.

KedvencünkKedvencünk
Tűzvészből megmentett oromzat és falak
A ház 1960 decemberében, a ház az eredeti helyén, felgyulladt, tetőszerkezete jórészt leégett, de homlokzatát és falait sikerült megmenteni és áttelepíteni a mai falumúzeum területére.

A tűzvész után úgy döntöttek, hogy a szabadtéri múzeumot az olai városrészben, a 18. századi, műemlék Hencz-malom és a Zala holtága köré építik felide került a megmentett kávási ház is.

Hottói istálló


A lakóház mögött áll a sározott falú istálló. Az építményben kapott helyet egy marha- és lóistálló, egy kamra és egy fedett szín. A színben több eke, szekér és taliga sorakozik, az istálló falára pedig igák és szekéroldalak vannak felakasztva.

A pitvarban áll a faragószék, a falon pedig szintén iga található, hogy mindig kéznél legyen, amikor állatokat akart befogni a gazda.

Lendvajakabfai pajta


Az udvart egy hatalmas, fonott kapuval ellátott pajta zárja le. A gazdasági épület közepén szérű, bal oldalán szénatároló szín, jobb oldalán pedig egy ajtóval zárható kamra található. A pajtának a kamra felőli oldala tapasztott, a szín pedig boronafalú, ami lehetővé tette, hogy az ott tárolt széna jól szellőzhessen. A kamra felett padlás van, ahol szétterítve és vékákban tárolták a szemes terményeket.

Bagodvitenyédi kamrás ól

A pajta előtt álló fehérre meszelt falú építmény bal oldalán egy ajtóval zárható kamra, mellette közlet, a másik végében pedig két ól található.

A disznóólat 1921 után már tyúkólként használták: a falusi gazdaságokban nem volt ritka, hogy egy épület vagy eszköz az aktuális igényeknek megfelelően új feladatot kapott. A takarékos paraszti háztartásokban állandóan arra törekedtek, hogy abból, ami a család rendelkezésére állt, a legpraktikusabban gazdálkodjanak. Ezért szinte semmit sem dobtak ki, alig termelődött háztartási hulladék, ha pedig valami elhasználódott, új funkciót kapott a gazdaságnak abban a részében, ahol éppen szükség volt rá.

Kerekes kút Kávásról

A kávási porta udvarán a göcseji kutak egy újabb típusa, egy kerekes kút található. A kerekes kutakat olyan helyen ásták, ahol mélyről fakadt a víz. A kút nyílása fölé deszkafalú, zsúptetős kútházat építettek, ahonnan a kerékkel forgatott henger és láncos vödör segítségével húzták fel a friss, tiszta vizet.

Csödei pálinkafőző kunyhó

Az udvar látványos épülete a hétszögletű pálinkafőző kunyhó, ami a 19. század végén épült. Ügyes kezű építője egy elbontott pajta boronáit használta fel.
Göcsejben sokféle gyümölcs termett: ezeket fogyasztották frissen, az állatoknak adták vagy feldolgozták. A gyümölcsöket megaszalták, de készülhetett belőlük lekvár, bor és ecet is. A szilvából és a barackból pálinkát főztek, aminek egy részét el is adták.

Jó tudniJó tudni
1914-ig működött
Az itt látható pálinkafőző kunyhó egészen 1914-ig működött. Az első világháború idején összegyűjtötték a rézedényeket a faluban, elvitték a pálinkafőző rézüstjét is, ezért csak kamraként szolgálhatott tovább a kis kunyhó.

Kiállítás témakörei

Kérdésed van?

Kávási boronaház udvara
Szikszai Rózsa-Katalin Közönségkapcsolati munkatárs Göcseji Skanzen

Ez is érdekelhet

Állandó kiállítás Zalaegerszeg, a mezőváros
Mezővárosi létVárosalapításXIII-XVI. század.

Zalaegerszeg, a mezőváros

egész évben
Göcseji Múzeum ZárvaNyitás holnap: 10:00 hétfő, vasárnap - zárva kedd - péntek - 10:00-18:00 szombat - 18:00-00:00
20 perc
Hogyan vált „Egurscug” néhány száz fős településből mezővárossá? Egerszegi Mihály és Boriska elmeséli.
Állandó kiállítás A végvár népe
Török hódoltság idejénXVII. század

A végvár népe

egész évben
Göcseji Múzeum ZárvaNyitás holnap: 10:00 hétfő, vasárnap - zárva kedd - péntek - 10:00-18:00 szombat - 18:00-00:00
20 perc
A 17. század közepén az egerszegi lakosság kétharmadát fegyverforgatók és családtagjaik alkották.
Állandó kiállítás Iparosok a mezővárosban
CéhtagságMesterségekXVIIl. század

Iparosok a mezővárosban

egész évben
Göcseji Múzeum ZárvaNyitás holnap: 10:00 hétfő, vasárnap - zárva kedd - péntek - 10:00-18:00 szombat - 18:00-00:00
20 perc
Sok érdekességet tudhatunk meg a 17-18. század a céhtagságáról, a mesterségekről és a kiváltságaikról.