Kiállítás

Iparosok a mezővárosban

Látogathatóegész évben HelyszínGöcseji Múzeum Ma nyitvaZárás : 18:00 hétfő, szerda - zárva kedd, csütörtök - vasárnap - 10:00-18:00 KiállításElődeink élete várostörténeti kiállítás Sok érdekességet tudhatunk meg a 17-18. század a céhtagságáról, a mesterségekről és a kiváltságaikról.
CéhtagságMesterségekXVIIl. század

Egerszegi Mihály és Boriska ebben a térben iparosok a mezővárosban. Megmutatják, hogy miként válhattak céhtaggá, hányféle mesterséget űzhettek és milyen kiváltságaik voltak akkoriban.

A török időket követően Zalaegerszeg mezővárosa lassú gyarapodásnak indult. Egyre több iparos tevékenykedett itt, akik céhekbe tömörülve sokféle használati cikkel, szerszámmal, ruhával, cipővel látták el megrendelőiket. Portékáikat a templom előtti piactéren és az országos vásárokon értékesítették. A legkorábbi kiváltságlevelet 1633-ban a vargák kapták. A 19. század első felére már tíz céh alá tartoztak az egerszegi mesterek, megindult vagyoni differenciálódásuk is.

Céhek és szabályaik

Az iparosokra szigorú szabályok vonatkoztak, melyeket büntetés terhe mellett be kellett tartaniuk; az inaséveket és a vándorutat követően remeket készítve válhattak csak a céh tagjává. A mesterré váláskor lakomát adtak, meg kellett jelenniük a céhgyűléseken, s kötelesek voltak részt venni az olyan céhre háruló közösségi feladatokban, mint a tűzoltás.

Vagyonuk egy részét jótékonyságra költötték, támogatták az öreg, beteg iparosokat, Isten dicsőségére kápolnákat, szobrokat állítottak.

Tekintélyüket, befolyásukat jelzi, hogy a 19. század közepéig közülük kerültek ki a mezőváros vezetői, városbírói. A kiegyezés után a szabad vállalkozást gátló céheket feloszlatták, utódaik önálló kisiparosként, ipartestületbe szerveződve folytatták munkájukat.

Céhpecsét, 1746

A nagyobb, 1746-ban készült pecsétnyomóra a metsző apró ábrákat véset. A címerpajzs négy részre osztott mezőjében a kerék a bognárt, avagy kerékgyártót, a nyereg a nyergest, az olló-szerű gyertyakoppantó a kovácsot, alatta a különös forma a szíjgyártót jelképezi.

Felirata: SZALA EGERSZEGHI CHE PÖCSETYE. Két különös állat tartja a címerpajzsot, az amorf, ízelt testű lényekben a Zalában akkor honos folyami rákra ismerhetünk. (tárgyleírás: Megyeri Anna)

TippCéh ládája
A céhes iparosok korszakának szimbolikus tárgya a zalaegerszegi vegyes céh ládája, amiben a céh két pecsétjét is bemutatjuk.

Csizmadia mesterek munkái, miniatűr csizmák, 19. század.

A céhekbe tömörült iparosok készítményeit bemutató vitrinben két apró, 19. századi csizma is található.

Jó tudniJó tudni
Két miniatűr
Az egyik finom vöröses és fekete puha bőrből készült, a talp és a szár hossza is mindössze 13 cm. A másik kicsit nagyobb, Pausa János zalaegerszegi csizmadia mesterremeke.


E miniatűrök elkészítése jelenthetett igazi kihívást a leendő mestereknek. (tárgyleírás: Megyeri Anna)

Kurátorunk kedvence: Mézeskalács ütőforma templom és bölcső mintával, 19. század

1986-ban kerestem fel Zalaegerszeg utolsó mézeskalácsosát, Szabóné Jánosné Rusznyi Lídiát a Zala utcában. Az asszony akkor még a város hetipiacán árulta színes portékáit. Kedvesen fogadott, de csak néhány eszközt, színes képet, és két ütőfát ajándékozhatott a Göcseji Múzeumnak. Az ilyesféle szerszámokat ügyes kezű faragók készítették, a korai, míves darabokat ötvösökhöz is kötik. A nehéz munkával összegyúrt, kemény mézestésztát a kilisztezett formába nyomkodták, majd kiütötték belőle. A kisült darabokat összeragasztották, így háromdimenziós, alkalmilag játéknak is használható darabok születtek, amit vásárokban, búcsúkban árultak, a gyermekek nagy örömére. A templom tornyán ülő madárkáról is gondoskodott a faragó.

KedvencünkKedvencünk
Ütőfák
Az ütőfákat mézeskalácsosok generációi hagyták örökül egymásra, mindaddig, míg a könnyebben elkészíthető, szaggatott, festett, papírképpel ragasztott mézeskalácsok miatt kiment a divatból.


Ma azonban, a lelkes sütők örömére, ismét reneszánsza van a faragott ütőfáknak, azaz kekszformáknak. (Megyeri Anna)

Kiállítás témakörei

Kérdésed van?

Iparosok a mezővárosban
Klinger László közönségkapcsolati osztályvezető Göcseji Múzeum

Ez is érdekelhet

Állandó kiállítás Téglától templomig
Első dokumentum EgerszegrőlXIV. századi feltárás

Téglától templomig

egész évben
Mindszentyneum Ma nyitvaZárás : 18:00 hétfő - zárva kedd - vasárnap - 10:00-18:00
2 óra
Interaktív tárlat a Mindszentyneum alatt feltárt téglaépítő kemencékből, várrészletekből és Zala megye egyházi emlékeiből, érdekes történeteiből áll össze.
Állandó kiállítás Zalaegerszeg, a mezőváros
Mezővárosi létVárosalapításXIII-XVI. század.

Zalaegerszeg, a mezőváros

egész évben
Göcseji Múzeum Ma nyitvaZárás : 18:00 hétfő, szerda - zárva kedd, csütörtök - vasárnap - 10:00-18:00
20 perc
Hogyan vált „Egurscug” néhány száz fős településből mezővárossá? Egerszegi Mihály és Boriska elmeséli.