Kiállítás

Zalacsébi fatemplom és Csödei harangláb

Látogathatóegész évben HelyszínGöcseji Skanzen ZárvaNyitás holnap: 10:00 hétfő - zárva kedd - péntek, vasárnap - 10:00-18:00 szombat - 10:00-24:00 KiállításGöcseji Skanzen A 20. század előtt boronafalú, szalmatetős fatemplomok álltak a kisebb zalai falvakban, mellettük haranglábbal, hogy hírt adhassanak egymásnak.
FatemplomHaranglábXIX. század

A 20. század előtt ilyen boronafalú, szalmatetős fatemplomok álltak a kisebb zalai falvakban. A Zalacsében álló egyik utolsó fatemplom felmérési rajzáról tudósított írásban Rómer Flóris bencés szerzetes, régész és festőművész, amelynek alapján elkészülhetett a Falumúzeumban álló templom.

Zalacsébi fatemplom

A 18. században a történeti Zala megyében 35 sövényfalú fatemplom állt, közülük 24 teljes egészében fából készült. Sok templomot tűzvész pusztított el, ám a megmaradt templomokat is lebontották később és a helyükre új, téglafalú templomok épültek. Rómer Flóris a zalacsébi templomról 1860-ban készített leírásában sajnálattal állapította meg, hogy alig található már a nyugat-dunántúli népi építészet egykor oly jellemző fatemploma a vidéken.

A templom belsejét egy frissen avatott, 1796-os orgona is díszíti.

Csödei harangláb

A talpakon álló haranglábak, mint a csödei, természetesen azoknál a templomoknál voltak fontosak, amelyek tornyába nem építettek harangot. A harangozás jelezte a munkaidő kezdetét és végét, a haláleseteket, a veszélyt, vagyis létfontosságú volt.

Csödéről származik az egyik legegyszerűbb haranglábtípus, amely a harangnál villássá formált, egy lábon áll, tetejét kis fazsindelyes sisak védi. A szoknyás haranglábak felé az átmenetet a csödeinél kissé bonyolultabb szerkezetű kettős haranglábak képezik, amelyek talpakon állnak és több oldalról több lábbal vannak megtámasztva.

Kiállítás témakörei

Kérdésed van?

Zalacsébi fatemplom és Csödei harangláb
Szikszai Rózsa-Katalin Közönségkapcsolati munkatárs Göcseji Skanzen

Ez is érdekelhet

Állandó kiállítás Zalaegerszeg, a mezőváros
Mezővárosi létVárosalapításXIII-XVI. század.

Zalaegerszeg, a mezőváros

egész évben
Göcseji Múzeum ZárvaNyitás holnap: 10:00 hétfő, vasárnap - zárva kedd - péntek - 10:00-18:00 szombat - 18:00-00:00
20 perc
Hogyan vált „Egurscug” néhány száz fős településből mezővárossá? Egerszegi Mihály és Boriska elmeséli.
Állandó kiállítás Iparosok a mezővárosban
CéhtagságMesterségekXVIIl. század

Iparosok a mezővárosban

egész évben
Göcseji Múzeum ZárvaNyitás holnap: 10:00 hétfő, vasárnap - zárva kedd - péntek - 10:00-18:00 szombat - 18:00-00:00
20 perc
Sok érdekességet tudhatunk meg a 17-18. század a céhtagságáról, a mesterségekről és a kiváltságaikról.
Állandó kiállításÚj Elődeink élete várostörténeti kiállítás
InteraktívMezővárosból hivatalnok városXIII-XX. század

Elődeink élete várostörténeti kiállítás

egész évben
Göcseji Múzeum ZárvaNyitás holnap: 10:00 hétfő, vasárnap - zárva kedd - péntek - 10:00-18:00 szombat - 18:00-00:00
2,5 óra
A város történetét 8 korszakon át bemutató interaktív kiállítás a mezővárosi léttől a kommunizmusig kalauzol körbe bennünket.
  1. Göcseji Múzeum története
  2. Zalaegerszeg, a mezőváros
  3. A végvár népe
  4. Iparosok a mezővárosban
  5. Zalaegerszeg a köznemesek városa
  6. Értelmiség a dualizmus korában
  7. Zalaegerszeg a hivatalnokok városa
  8. A város társadalmának „szocialista átalakulása”