Kiállítás

Zalaegerszeg a hivatalnokok városa

Látogathatóegész évben HelyszínGöcseji Múzeum Ma nyitvaZárás : 18:00 hétfő - zárva kedd - vasárnap - 10:00-18:00 KiállításElődeink élete várostörténeti kiállítás A két világháború közötti hivatalnoki réteg befolyásos térnyeréséről, belső ellentéteiről és az akkor élet mindennapi tárgyairól is többet tudhatunk meg.
Két Világháború közöttNemesek kontra tisztségviselők

A két világháború között a 14 000 lakosú Zalaegerszeg a hivatalnokok városa címet is kiérdemelte volna, ha lett volna ilyen kitüntetés.

A kisszámú, de annál nagyobb befolyással rendelkező vezető társadalmi csoportját a városi és vármegyei közigazgatás élén álló hivatalnokréteg alkotta.

Nemesek kontra tisztségviselők

A hivatalnokok tagjainak egy része a 19. század végén a városba beköltöző nemesi származású módos családokból állt. Ők kapcsolataikban igyekeztek elkülönülni a kevésbé előkelő polgároktól; azt tartották, „az olaj nem keveredik a vízzel”. Másik részük – gyakran más vidékről idekerült – magasan képzett, a hivatali ranglétrát végigjárt tisztviselőkből állt. Közéjük tartozott a város polgármestere, Czobor Mátyás is.

A hivatalnokok a mindennapokban

Otthonaik három-öt szobásak voltak, családjuk életét cselédek segítették. Társaséletüket elsősorban a Kaszinóban élték, de részt vállaltak a városi egyesületek tisztikarában is. Mélyen vallásos, hagyománytisztelő szellemiség jellemezte őket, ízlésükben erősen konzervatívak voltak. Szavazataikkal leginkább a királypárti kereszténypártokat támogatták.
Asszonyaik elsősorban a szociális és gyermekvédelmi munkában és a kulturális élet szervezésében találtak elfoglaltságot maguknak, közülük kerültek ki a Szociális Missziótársulat és a Hölgykongregáció tagjai.

1945 után sorsuk a menekülés, az emigráció, az itthon maradottaké a jogfosztás, deklasszálódás, kitelepítés lett.

Hetési viselet

Az 1920-30-as években Zala vármegye vezetői – országos példa nyomán – a göcseji népviselet összegyűjtéséről és bemutatásáról határoztak.

TippMegújított zalai öltözék
Göcsejben nem találtak céljuknak megfelelő darabokat, ezért a 19. század végi – már kiszínesedett – hetési (dél-zalai) öltözéket újították meg.

Ehhez a női viselethez bokros ujjú ing, apró ráncokba szedett színes szoknya, gyapjúhímzéssel – rózsa és tökmag motívummal – díszített klott kötény, fehér, piros és kék fonallal gazdagon hímzett vállkendő és kézbe való kendő tartozott. (tárgyleírás: Béres Katalin)

Nagytálaló Czobor Mátyás étkezőgarnitúrájából

Az étkezőgarnitúra legnagyobb darabja a nagytálaló, az un. kredenc. Alsó részében tartották a család ünnepi alkalmakkor használt díszes, általában tizenkét személyes porcelán szervizét, az ezüst vagy alpakka evőeszközöket. A felépítmény két kis üveges szekrénykéjében a különféle metszett poharak kaptak helyet. Jobb oldali ajtaját 1945-ben értékek után kutató szovjet katonák törték fel, s Czoborék már nem állíttatták helyre. (tárgyleírás: Béres Katalin)

Érdekesség: Grillező vagy Mosógép?

Jó tudniJó tudni
Gőzmosógép
Látogatóink rendszerint grillezőként azonosítják azt a tárgyat, amely a háztartás eszközeit bemutató kiállítási egységünkben szerepel. Valójában a John féle gőzmosógépek egy példányát állítottuk ki.

A német gyártmányú gép, amely nagyban megkönnyítette a mosás fáradságos munkáját, a 20. század elején kezdett elterjedni Magyarországon. Készült tűzhelyre helyezhető és saját lábon álló, fűtőtérrel ellátott változatban is. Zalaegerszegen D. Horváth Győző vas- és fűszerkereskedő kezdte forgalmazni 1904-ben. Az érdeklődők próbamosásra is kölcsönkapták. (tárgyleírás: Béres Katalin)

Kurátorunk kedvence: Czobor Lacika szobra, 1935 körül

Nagymamaként a végtelen nagyszülői szeretet példáját látom abban a szoborportréban, amely városunk egykori polgármestere, Czobor Mátyás ebédlőjét megidéző enteriőrben áll. A mellszobor alanya a polgármester egyetlen unokája, a 8 éves Lacika, akiről kisgyermekként számtalan fotó készült. 1935-ben, Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá válásának ötvenedik évfordulójára, s az ekkor rendezett Göcseji Hétre családja magyaros viseletet készíttetett a kisfiúnak. Ebben az öltözetben reprezentált polgármester nagyapja mellett, s ebben örökítette meg Serényi Árpád, a jeles fotográfus is. E fotóportré alapján készült a kisfiú szobra, Vörös János, a kor jeles szobrászművészének alkotása. A mellszobrot Czoborék Blaha Lujza téri otthonának szalonjában helyezték el. Sajnos, a fiú sorsa tragikusan alakult. 18 évesen leventeként vagy behívott katonaként vett részt a II. világháború utolsó hadműveleteiben. Németország területén, Marburg városa közelében érte a halál. (Béres Katalin)

Kiállítás témakörei

Kérdésed van?

Zalaegerszeg a hivatalnokok városa
Klinger László közönségkapcsolati osztályvezető Göcseji Múzeum

Ez is érdekelhet

Állandó kiállítás Téglától templomig
Első dokumentum EgerszegrőlXIV. századi feltárás

Téglától templomig

egész évben
Mindszentyneum Ma nyitvaZárás : 18:00 hétfő - zárva kedd - vasárnap - 10:00-18:00
2 óra
Interaktív tárlat a Mindszentyneum alatt feltárt téglaépítő kemencékből, várrészletekből és Zala megye egyházi emlékeiből, érdekes történeteiből áll össze.
Állandó kiállítás Mindszenty József bíboros életútja
1892-2023ÉlethivatásKálváriaSzentté avatási kérelemVilágjáró lelki pásztor

Mindszenty József bíboros életútja

egész évben
Mindszentyneum Ma nyitvaZárás : 18:00 hétfő - zárva kedd - vasárnap - 10:00-18:00
2,5 óra
A kiállítás bemutatja a főpap munkásságát, meghurcolását, börtönéveit, vatikáni- és misszionáriusi világjáró éveit is, valamint halála utáni magasztalását.
  1. Élethivatás
  2. A főpap
  3. Életáldozat
  4. 1956: 4 nap szabadság
  5. 15 év “félrabság”
  6. Oázis
  7. Mindszenty-tisztelet
Állandó kiállítás Göcseji Múzeum története
Út a múzeumigXX. század

Göcseji Múzeum története

egész évben
Göcseji Múzeum Ma nyitvaZárás : 18:00 hétfő - zárva kedd - vasárnap - 10:00-18:00
20 perc
Érdemes megtudni, hogy a színes és érdekes várostörténeti tárlat, milyen nehezen született meg, hiszen 50 év telt el az ötlettől a megvalósításig.