Kiállítás

Göcseji Skanzen

Látogathatóegész évben HelyszínGöcseji Skanzen Ma nyitvaZárás : 18:00 hétfő - zárva kedd - vasárnap - 10:00-18:00 Látogatási idő1 óra 15 perc A tájegységre jellemző házak udvarain végigsétálva időutazásban vehetünk részt és megismerhetjük a XVIII-XIX. századi göcseji emberek mindennapi életét.
FalumúzeumNépi építészetNéprajzXVIII-XX. század

1968-ban, a magyarországi szabadtéri néprajzi múzeumok közül elsőként nyitotta meg kapuit a Göcseji Skanzen (Falumúzeum) Zalaegerszegen. Nagy szenzációnak számított, hogy a külföldi példák után végre Magyarországon is felépülhetett egy szabadtéri gyűjtemény.

A városközponttól nem messze, a Zala folyó holtágának területén kapott helyet az új kiállítás, amely a Zala megyei Göcsej 19–20. századfordulójának népi építészetét, az itt élt emberek életmódját és paraszti gazdálkodását mutatja be. Göcsej egészen a 20. század közepéig egészen elzárt vidék volt, ez a helyzet pedig konzerválta a települések szerkezetét, a hagyományos építkezési módokat, a porták építményeinek formáját, elrendezését, velük együtt pedig a gazdálkodást és az életmódot is. Az 1950-es években a falvakban még nem volt ritka a zsúptetős házak sora, sőt álltak még az egészen archaikus, a korábbi évszázadok építészetét őrző kémény nélküli füstöskonyhás lakóházak is.

A Göcseji Skanzen ötlete

Az 1950–1960-as években a települések a modernizáció útjára léptek. A régi boronaházak helyére egy-két évtized alatt sok új cseréptetős téglaház épült. A zsúptetős házak eltűntek az utcákról és rövid idő alatt megváltozott az ország egyik legarchaikusabb megyéjében a falvak képe. A rohamos átalakulás láttan indult gyűjtőútjára a falumúzeum létrehozója, Szentmihályi Imre, aki ezt a hagyományos paraszti világot szerette volna bemutatni az utókornak. A gyűjtőmunkában és a Falumúzeum létrehozásában kitartó társa volt Tóth János építész és Barabás Jenő néprajzkutató.

A Göcseji Falumúzeum

A múzeumi faluba kiválasztott épületeket a legrégebbi állapotukban építették fel, így azok eredeti formájukban láthatók. Míg a legtöbb zsúpos tetejű boronaház eredeti helyén már kéményt kapott, a Falumúzeumban egykori, azaz kémény nélkül, füstöskonyhás formájukban állnak.

A lakóházakban – a legrégebbi, Felsőszenterzsébetről származó ház kivételével – a konyha és a kamra mellett szoba is van, az udvarokban pedig istállók, ólak, kutak, további gazdasági épületek épültek fel. A bemutatásból a hegyi pincék sem maradhattak ki, hiszen a 19. század végi filoxéravészig, ami kipusztította a szőlők nagy részét, Zala megyében jelentős bortermelés folyt.

A múzeumi faluban a lakó- és gazdasági épületek mellett a zalai falvak jellegzetes szakrális épületei: haranglábak, egy fatemplom és útmeneti keresztek is láthatók.

Göcsej

Az ország egyik legcsapadékosabb területén, hatalmas erdőségek között az itt élők kisebb irtásterületeken gazdálkodtak és állattartáson alapuló paraszti gazdálkodást alakítottak ki. A sovány, rossz adottságú földjén archaikus jellegű szántógazdálkodást folytattak, amely állattartással egészült ki. A göcseji emberek megélhetését az erdők egészítették ki: az erdők adták a lakóházak, gazdasági épületek, valamint a használati eszközeik alapanyagát, a fát és lehetőséget nyújtottak a gyűjtögetésre: gombászásra, madarászásra, eprészésre, sőt, még méhészkedésre is.

Kiállítás témakörei

Kérdésed van?

Göcseji Skanzen
Szikszai Rózsa-Katalin Közönségkapcsolati munkatárs Göcseji Skanzen

Ez is érdekelhet

Állandó kiállítás Zalaegerszeg, a mezőváros
Mezővárosi létVárosalapításXIII-XVI. század.

Zalaegerszeg, a mezőváros

egész évben
Göcseji Múzeum Ma nyitvaZárás : 18:00 hétfő - zárva kedd - vasárnap - 10:00-18:00
20 perc
Hogyan vált „Egurscug” néhány száz fős településből mezővárossá? Egerszegi Mihály és Boriska elmeséli.
Állandó kiállítás A végvár népe
Török hódoltság idejénXVII. század

A végvár népe

egész évben
Göcseji Múzeum Ma nyitvaZárás : 18:00 hétfő - zárva kedd - vasárnap - 10:00-18:00
20 perc
A 17. század közepén az egerszegi lakosság kétharmadát fegyverforgatók és családtagjaik alkották.
Állandó kiállítás Zalaegerszeg a köznemesek városa
A köznemesek térnyerése EgerszegenXIX. század első fele

Zalaegerszeg a köznemesek városa

egész évben
Göcseji Múzeum Ma nyitvaZárás : 18:00 hétfő - zárva kedd - vasárnap - 10:00-18:00
20 perc
A 19. század elejétől a szabadságharcig hivatalnokok és tisztségviselők nagy létszámban jelentek meg Egerszegen és hatással voltak a város életére.