A lassan ide is elérő polgárosodás hatására Zalaegerszeg társadalmában meghatározó szereplőként jelent meg az értelmiség a dualizmus korában.
1885-ben elérték, hogy a megyeszékhely rendezett tanácsú várossá váljon. Ők lettek a fejlődés motorjai, közülük került ki a város első polgármestere, Kovács Károly ügyvéd, aki nagyszabású városfejlesztő programjával lendületet adott Zalaegerszeg fejlődésének.
A közösségépítés mozgatórugói
A városkép formálásában jelentős szerep jutott Morandini Tamás építésznek, az új gimnázium művelt, agilis tanári kara pedig a társadalmi élet megújításában, a kulturális élet felpezsdítésében működött közre. Nekik köszönhető az első két helyi újság, az Udvardy Ignác nevével fémjelzett Zalamegye, majd a Borbély György tanár által szerkesztett Magyar Paizs megjelenése, melyek nemcsak tájékoztatták, hanem jó célok érdekében mozgósították is a közönséget.
Társasági életük számos szakmai, kulturális és jótékony egyesületben zajlott, ők szervezték a helyi sportéletet; korcsolya- és kerékpáregyletet, sportkört hoztak létre. A fejlődést az I. világháború szakította meg, aminek poklában beosztottaiért felelős tisztként vett részt az egerszegi értelmiség színe-java.
Érdekes tárgyak
Csemegetál 1890 körül
A Kaszter Ilona tiszteletére tartott házibált bemutató enteriőrünk ebédlőasztalán egy 1890 körül gyártott talpas csemegetál áll, amiben süteményt, gyümölcsöt kínáltak. Vajszínű alapon barna tulipán és virágmintával díszítették, mázazták, égették. A talp belső oldalán máz alatti jelzés: függőlegesen csíkozott címerpajzs átlósan vágott, benne nyújtott testű madár, a címerpajzs felett nyelvét kiöltő oroszlánfej.
(tárgyleírás: Megyeri Anna)
Alul körben felirat: FISCHER J. BUDAPEST / JOHANNA. A herendi porcelángyár tulajdonosának leánya jótékonysági célokra gyártatott olcsóbb darabokat, ezért ez a jelzés.
Teáskészlet 1900 körül
A szalonasztalkán egy május ihlette, kék-fehér virágos angol fajansz teáskészletet mutatunk be. Az edények talpán MAY jelzéssel. Az indák, virágok mellett megjelenik a méhek által készített lépet idéző sűrű, hálós mintázat is. A tányérok talpán a Copeland Late Spode márkajel arról árulkodik, hogy 1894 és 1910 között Angliában gyártották ezeket a darabokat. (tárgyleírás: Megyeri Anna)
Fonaltartó táska, 1900 körül
Az asszonyok életet bemutató vitrinben látható egy különös, csuhéból font hengeres táska. Egy fotó alapján állapítottuk meg, hogy a kézimunkázó nők segítője volt, amiben a hímzéshez, kötéshez, horgoláshoz használt alapanyagokat, eszközöket, gombolyagokat tarthatták. Kézműves munka, két végén körben rászegezett vesszővel erősítették meg. Kinyitható fedelén jancsiszeggel ráillesztett, bőrből varrott fül látható. (tárgyleírás: Megyeri Anna)
Velocipéd, 1879 – kerékpár a kezdetekben
Angliában készült, a Hillmann és Cooper gyárban. Az 1880-as években Zalában is élt egy-két megszállott sportember, aki szert tett e különös vasparipára. Használatához nagy ügyesség kellett. Hasonló „magas kerekűvel” utazott 1889 nyarán Borbély György tanár, újságíró Tordáról a párizsi világkiállításra.
A városunkban létrejött kerékpárosok egyesülete tagjai közé tartozott a csodabogár hírében álló Königmayer Zsigmond neszelei birtokos, aki szórakozásból Hamburgig kerekezett.
A kiállított darabra a múzeum épületének pincéjében találtunk rá, Varju András kollégánk restaurálta. (tárgyleírás: Megyeri Anna)
Kurátorunk kedvence: Varrógép, 1910 körül
Az általam ismert, működőképes varrógépek közül a legkisebb ez a mindössze 18 cm hosszú, 9 cm széles és 17,5 cm magas Singer varrógép az 1910-es évekből. Németországban gyártották. Színes nyomású kartondobozában őrizte meg az első tulajdonos unokája, Oláh Zsuzsa. A doboz felirata: „Valódi Singer kislányok részére, nem játék, praktikus és tanulságos.” A feketére festett. öntöttvas, krómozott alkatrészekkel felszerelt eszköz ovális talpon áll, esztergályozott fogóval, áttört kerékkel működtethető, kis satuval lehetett rögzíteni. Az 1903-ban született Rauch Emília kapta szüleitől, talán a 10. születésnapjára, vagy egy karácsonyra, majd leánya használta. A kis gép ügyesen vezette be a kislányokat a varrás tudományába. Zsebkendőket, babaruhákat készítettek vele. (Megyeri Anna)
