Az utcasor elején egy széles csonkakontyos Kálócfai lakóház áll. A lakóház díszítésére szolgáló faragott és változatos színűre festett oromzat elterjedt volt Göcsejben.
A ház két kamrából, egy fűthető szobából, füstöskonyhából és istállóból áll. Az utcafrontján található kamrát a gazdasszony liszteskamraként használta: itt tárolta a lisztet és az élelmiszereket. A zsákokban takarmányt, a fedővel ellátott, szalmából készített kópicokban babot vagy borsót, a kosárban tojást, a korsókban bort tartott
Kalócfai lakóház udvara
Hácsku
Tudtad-e milyen megfontolásból készült el így Kálócfai porta bejárójánál, a kerítéssel kétfelé választott padnak tűnő alkalmatosság?
Eredetileg azzal a céllal készült, hogy a kapuval nem megszakított kerített részeken is át lehessen jutni. Egyfajta hágcsóként – mi felénk hácsku a neve – szolgált. Nálunk különleges elhelyezkedése okán, az élénk fantázia új szereppel is felruházta:
Az élet rendje szerint a kamaszkorba lépő leányok, és ifjak egyre erőteljesebben kezdett el érdeklődni egymás iránt a régi időkben is. A szülök nem csak az erényesség megőrzése okán, hanem a család jövője iránt érzett erős felelősségérzet miatt is szigorú szabályok mellett engedtek teret a párválasztásnak. A szerelem szárba szökkenése bizony ritkán csengett össze a család érdekeivel.
Gémeskút Kerkafalváról
A családok vízszükségletét természetes vizekből és ásott kutakból tudták kielégíteni. A kutakat rendszerint a ház elé vagy az udvarára építették.
A kútépítés egyik formája a gémeskút: ehhez a kútgödröt kővel rakták ki, a földfeletti részt pedig fából készítették, amihez az állatok számára egy itatóvályút is építettek.
Náprádfai pajta
A lakóházak mellett a pajták voltak a parasztporták legfontosabb építményei. A pajtában csépelték ki a gabonát, a pajtafiában pedig elfért az állatok egészévi takarmánya.
A kálócfai lakóház mellett egy Náprádfáról származó pajta található, amely két részből, egy színből és egy pajtafiából áll. A pajta ajtaját egy különleges és bonyolult szerkezet, a kölkes fazár zárja.
Kálócfai méhes
A lakóház mögött egy deszkafalú, zsúptetős építmény áll: polcain méhkasok sorakoznak. A kasok készülhettek szalmából, vagy odvas fák törzséből, valamint kívülről sárral tapasztott, vesszőből fonott falakkal is.
A 19. század végéig a méz volt a parasztság egyetlen ételédesítő anyaga, de mindenki igyekezett házi orvosságként is mézet tartani otthon. Nagyobb mennyiségben a mézeskalácsosok használták fel a mézet, a búcsúsok a vásárok kedvelt italát, a márcot készítették belőle, sőt, még sört is főztek mézből. A méhviasz a háztartásokban és a templomokban használt gyertyák fontos alapanyaga volt.