Kiállítás

Németh János kerámiái

Látogathatóegész évben HelyszínGöcseji Múzeum ZárvaNyitás holnap: 10:00 hétfő, vasárnap - zárva kedd - péntek - 10:00-18:00 szombat - 18:00-00:00 Látogatási idő1 óra Az 1934-ben született keramikus, Németh János bejárta a világot, Kossuth díjjal és számtalan elismeréssel bír, de örök zalai marad.
1958-2016Kossuth díjas keramikusÖrök zalaiVilágjáró

Az agyag életre álmodója – Németh János kerámiái kiállítás a sokat megélt művész alkotásainak esszenciáját veszi górcső alá.

A kossuth-díjas keramikus műveit Magyarországon és külföldön számos csoportos és mintegy nyolcvan egyéni kiállításon mutatták be.

Mindörökké Egerszeg

Németh János Zalaegerszegen született, nem is tud, nem is akar elszakadni innen. Nem csupán az utcán botlik lépten-nyomon ismerősökbe, de ismeri a város házait, utcáit, tereit, fáit, és ismeri a települést körülölelő dombokat, az alattuk csörgedező patakokat, a dombhátra felfutó, gyöngyöző bor ígéretét hordozó szőlősorokat, a lengő kalászokkal ékes mezőket, s ugyanúgy a félhomályos, hűvös göcseji erdők titokzatos világát is. Gyönyörködik az emberkéz-alkotta ősi templomok hófehér falában, a csengő muzsikát hordozó harangtornyokban, a Megváltó teste által megszentelt útszéli feszületekben, a védelmező szentszobrokban.

Ismeri az egyszerű alkotásokat létrehozó emberek generációk során át halmozódó bölcsességét, átéli világlátásukat.
Közülük való. Bár az Iparművészeti Főiskolán a legkiválóbb mesterek képezték, elismert művészként bejárta a fél világot, megismerte és alkotásaiban felhasználja a nagy kultúrkörök sokat csodált alkotóinak üzenetét, mindig is közülük való marad. Az a művész, aki a zalai emberek számára ajtót nyitott a világra, azonban ezen az ajtón a másik oldalról is van átjárás. Bárhol jelenjenek is meg a zalai föld sarát a művész leleményességével átlényegítő művei, köztéren vagy kiállítótermek hangsúlyos pontjain, mindig a göcseji embernek a múltat a jelenben is megélő életszemléletét sugározzák, aki pontosan tudja, hogy annak szerves részeként felelősséggel tartozik a világ folyásáért, és jó sáfárként a neki adatott javakért. Németh János minden munkája ezt a felelősséget tükrözi. (Kostyál László)

Érdekességek a Németh János kiállításban

Kakas, 1959 (illetve ennek 1966-os másolata), mázas kerámia, 86 cm

A fiatal, frissen végzett keramikus a diploma megszerzését követő évben ösztöndíjasként maradt az Iparművészeti Főiskolán. Az akkori rendszer számára ikonikus jelentőségű magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulóján a főiskolai ösztöndíjasok feladatul kapták, hogy készítsenek politikai töltetű műalkotást a jeles jubileum tiszteletére. Németh János hosszas töprengést követően, kiváló érzékkel a rikoltó gall kakast választotta témául, ami nem volt túlságosan direkt jellegű, ugyanakkor megfelelő allegorikus tartalommal bírt. Az alkotáson mindjárt két jelentős újítással is felhívta magára a figyelmet. A krómoxidos, égetés közben megolvadó és megfolyó, ezáltal sajátos, vörös-fekete felületet képező máz kitűnően illett a forradalmi szimbólummá avanzsált kakashoz. A későbbiek tekintetében ugyanakkor fontosabbnak bizonyult az a megoldás, ahogyan a figurát Németh csövekből, kúpokból, forgástestekből és ezek metszeteiből állította össze. Először jelentkezett itt az a technika, ami azóta művészetének alapvető karakterét meghatározza. Az elkészült alkotás talapzatára még rá akarta írni a két évszámot (1919-1959), de mikor ezt mestere, Borsos Miklós meghallotta, ennyit válaszolt rá:

„Tudja mit? Ne írjon rá semmit, ez így jó, ahogy van.”

Jó tudniJó tudni
Első siker
Nagy dolog volt, hogy a Kakast mindjárt kiállították az V. Iparművészeti Kiállításon a Műcsarnokban, majd az Iparművészeti Múzeum megvásárolta, a Göcseji Múzeumba pedig a hét évvel később készült másodpéldánya került.

Dionüsszosz-korsó, 1974, agyagmázas majolika, 48 cm, letét

Németh János alkotásainak egyik jellegzetes vonulatát a domborműves díszítésű kerámiakorsók képezik. Egyik könyvének előszavában írta le, hogy valamikor a hatvanas években, a budapesti Nemzeti Galériában látott egy nagy kiállítást a népi kerámiákról, amelyek közül különösen nagy hatást gyakoroltak rá a díszes céhkorsók. Ekkor határozta el, hogy ő is elkészíti a maga „céhkorsóit” – bár hozzá kell tennünk, hogy e fogalom itt nem annyira e korsók funkciójára, mint inkább a reprezentativitására utal. A hol hasasabb, hol karcsúbb, különböző méretű korsók, bográcsok, butéliák, kancsók palástját allegorikus, domborműbe komponált jelenetek, figurák díszítik. A keresztény ikonográfia, a görög mitológia és a magyar mondavilág elemei, ismert, de allegorikus, gazdag jelképi tartalommal újrafogalmazott ábrázolásai egyaránt feltűnnek rajtuk. Akárcsak a kisplasztikákon, az egyes figurák részleteiben itt is forgástesteket vagy még inkább azok metszeteit ismerhetjük fel. A Dionüsszosz korsó a bor és mámor megtestesítőjének tartott görög istenséget ábrázolja számos szimbolikus utalás (szőlőfürt, nap és hold kettőse, csillagok) között, a művész e jellegzetes vonulatának egyik korai, ugyanakkor a legszebbek közé tartozó képviselőjeként.

Folklór, 1990, agyagmázas kerámia relief, 63.76 cm

A monumentális, köztérre kerülő szobrok bizonyos szempontból – legalábbis méretük alapján – a plasztikus művészetek csúcsát képezik. Bár Németh János alapvetően keramikus iparművész, de számos ilyen jellegű plasztikát és domborművet is készített, amelyek a „grand arthoz” tartozó szobrászat irányából is értékelhetők. Nagyméretű kerámiafalai között a magyar folklór motívumai, gondolatvilágának jellegzetes részletei díszítik többek között a zalaegerszegi Keresztury ház és a Kölcsey Gimnázium, továbbá a canberrai magyar nagykövetség épületét is. Utóbbi – ami közel 12 négyzetméteres – ezt a címet is kapta: Folklór, ami nem csoda, hiszen a Kárpát-medencétől sokezer kilométerre hirdeti e kis nép tradicionális gondolatvilágának megkapó képeit és elemeit. A művész közel fél éven át dolgozott rajta. Itt látható kismintáján (is) feltűnik az éjjel-nappal a nyája mellett őrködő pásztor alakja, a jellegzetes, kondulásával imára szólító göcseji harangláb, a címert virágzó életfát magasba emelő parasztpár, s mellette az ősök emlékét őrző kopjafa, a völgyek árnyas erdeiben hűsölő szarvasok, a napsütötte mezőkön hajladozó érett búzakalászok. Szimbólumok sora mesél egy eltűnőben lévő, de lelkünk mélyén mégis bennünk, és csakis bennünk, magyarokban élő és minket jellemző, jelenünket is meghatározó múltról. A tabló számos eleme ugyan nem áll össze egységes terű kompozícióvá, természetesnek tűnő, dekoratív módon, síkban jelennek meg, de összefűzésük teljes mértékben harmonikus. E pompás alkotás Németh János figurafelfogásának és gondolatvilágának teljes esszenciáját magában hordozza.

A kurátor kedvence: Déli földrész, 1969, agyag- és ónmázas kerámia relief, 30×41 cm

A Déli földrész Németh János azon korai reliefjei közé tartozik, amelyeken az egyes motívumok geometrikus, forgástestekre visszavezethető részletei különös hangsúlyt és ehhez kapcsolódóan igen erős plaszticitást kapnak. A kis dombormű elbeszélő jellegű: a hosszú óceáni utat követően a hatalmas halaktól kísért vitorlás hajó legénysége előtt végre feltűnik a távoli, déltengeri szárazföld, melynek pálmafái között egy békés bennszülött szunyókál. A szándékoltan nehézkes, mondhatni bumfordi figurák megmosolyogtatóan naivok, s ugyanakkor zseniálisan kifejezők. Az alig néhány, meseszerűen egyszerű motívum egy egész expedíciót képes elmesélni. A kifejezőerő különös intenzitásának köszönhetően nem zavaró az előttünk lévő motívumok (hajó, emberi alak, halak, pálmafák) és a róluk bennünk élő fogalmi kép közötti jelentős különbség. Németh nem olyannak mintázta őket, amilyenek a valóságban, hanem olyannak, hogy a legteljesebb módon legyenek képesek kifejezni az általa közvetíteni kívánt tartalmat és hangulatot. A kis dombormű egyszerűsége, redukált eszköztára erős belső töltéssel párosul, aminek révén művészi kvalitása igen magas szintet ér el.

Németh János életrajza

1934 – Zalaegerszegen született
1958 – A budapesti Iparművészeti Főiskola Kerámia Szakán diplomázott, Gádor István és Borsos Miklós tanítványaként, ezt követően a Zalakerámia gyárban kezdett dolgozni.
1961 – első kiállítása, Zalaegerszegen
1969-től szabadfoglalkozású művész, szülővárosában él és alkot.
1970 – Munkácsy-díj – Első nagy, 35 négyzetméteres köztéri megbízása Harkányfürdőn
1976 – Önálló kiállítás, Budapest, Műcsarnok
1978 – Érdemes Művész
1980 – Kulturális Minisztérium Nívódíja
1988 – Önálló kiállítás, Budapest, Vigadó
1990 – Canberrai magyar nagykövetség fogadótermének domborműve
1994 – Zalaegerszeg Város Díszpolgára
1996 – Gádor István-díj
2005 – Pro Arte Hungarica-díj
2008 – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje
2010 – Állandó kiállítás, Göcseji Múzeum
2013 – A Magyar Művészeti Akadémia tagja
2014 – Kossuth-díj- A Nemzet Művésze – Zala megye Díszpolgára
2016 – Önálló kiállítás, Budapest, Vigadó Galéria

Kérdésed van?

Németh János kerámiái
Klinger László közönségkapcsolati osztályvezető Göcseji Múzeum

Ez is érdekelhet

Állandó kiállítás Az elhivatottság mozaikjai - Fekete György művészete
A Nemzet MűvészeMozaikok az élete végérőlXXI. század

Az elhivatottság mozaikjai - Fekete György művészete

egész évben
Göcseji Múzeum ZárvaNyitás holnap: 10:00 hétfő, vasárnap - zárva kedd - péntek - 10:00-18:00 szombat - 18:00-00:00
1 óra
A Fekete György művészete kiállítás a Nemzet Művészének utolsó bő évtizedében készült mozaikjaira fókuszál, rengeteg mondanivalóval, utalással világnézetére.
Állandó kiállítás Kisfaludi Strobl Zsigmond emlékkiállítása
A budapesti SzabadságszoborKeleti meghívásokNyugati ismertségXX. század

Kisfaludi Strobl Zsigmond emlékkiállítása

egész évben
Göcseji Múzeum ZárvaNyitás holnap: 10:00 hétfő, vasárnap - zárva kedd - péntek - 10:00-18:00 szombat - 18:00-00:00
1 óra
Kisfaludi Strobl Zsigmond emlékkiállítása lehetőséget nyújt arra, hogy a budapesti Szabadságszobor mellett az élete további nagy műveivel is megismerkedhessünk.
Állandó kiállítás Göcseji Skanzen
FalumúzeumNépi építészetNéprajzXVIII-XX. század

Göcseji Skanzen

egész évben
Göcseji Skanzen ZárvaNyitás holnap: 10:00 hétfő - zárva kedd - péntek, vasárnap - 10:00-18:00 szombat - 10:00-24:00
1 óra 15 perc
A tájegységre jellemző házak udvarain végigsétálva időutazásban vehetünk részt és megismerhetjük a XVIII-XIX. századi göcseji emberek mindennapi életét.
  1. Hencz-malom, Hottói Kovácsműhely, Budafai Harangláb
  2. Kalócfai lakóház udvara
  3. Kávási boronaház udvara
  4. Zalalövői hosszúház udvara
  5. Zalalövői hajlított ház udvara
  6. Zalacsébi fatemplom és Csödei harangláb
  7. Rámi kápolna és temetődomb
  8. Bárszentmihályfai pajta
  9. Csödei kerített porta
  10. Felsőszenterzsébeti füstös ház
  11. Hegyi pincék
  12. Házormok