A Göcseji Skanzen, vagy más néven Göcseji Falumúzeum, az ország első szabadtéri néprajzi gyűjteményeként, hosszas szakmai előkészítést és gyűjtést követően 1968 óta fogadja a látogatókat.
Tudományos tervét Barabás Jenő egyetemi docens, Szentmihályi Imre néprajzos múzeumvezető és Tóth János építészmérnök készítették.
A Göcseji Skanzen felépítése
A skanzen jelenleg negyven különböző építményből (lakóházak, fatemplom, istállók, pajták, ólak, pálinkafőző kunyhó, szőlőhegyi pincék, útszéli keresztek) és több száz berendezési tárgyból áll. A Zala holtága mellett létrehozott gyűjtemény épületeinek többségét Göcsej kis falvaiból telepítették át: azokat szétbontva szállították ide és építették újra fel. Korábban is itt állt a vízimalom, melynek északi, fából készült része 18. századi, déli fele 1902-ben készült A múzeum valójában egy elképzelt falu, amelynek épületei így soha nem álltak együtt, de a mai kor embere számára hitelesen tudnak szemléltetni egy 19. század végi egyutcás településtípust. Hűen idézik fel azoknak a lakóházaknak a hangulatát, melyekben általában több generáció élt együtt.
Zöld ösvény
A skanzenben kialakítottak egy Zöld ösvény elnevezésű tanösvényt is, melyen a látogató megismerkedhet egyebek mellett a komposztálás, az aszalás rejtelmeivel, de tanulhat népi játékokat, a hal- és madármegfigyelő pedig a természettel való barátkozásra kínál remek lehetőséget.
Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum – MOGIM
Az intézmény nyugati szomszédja az 1969-ben megnyílt Magyar Olajipari Múzeum. Mindkettő egy belépőjeggyel tekinthető meg.
A Göcseji Skanzen története
1963-ban kezdődött a Göcseji Falumúzeum építése. A Göcsej népi építészetét bemutató szabadtéri kiállítás tudományos terveit Barabás Jenő egyetemi docens, Szentmihályi Imre néprajzos múzeumvezető és Tóth János építészmérnök készítették. A rendkívül nagy munka szervezésére a múzeum munkatársi gárdája rendkívül kicsi volt, ezért a Megyei Tanács irányításával egy széleskörű munkabizottság segítette. Hazánk első szabadtéri néprajzi múzeuma 1968. augusztus 20-án nyílt meg.
A következő évtizedben ehhez társult négy, eredeti helyén megőrzött és múzeumként berendezett múlt századi paraszti porta: Káváson, Csesztregen, Zalalövőn és Dömeföldén.
