A Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) valamint a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának közös szervezésű módszertani szakmai napján 40 múzeumi és közművelődési szakember gyűlt össze, hogy közösségi jógyakorlatok, önkéntesek megszólítása és bevonása, közösségi finanszírozás, iskolai közösségi szolgálat, közösségi múzeum, közösségi régészet témában megosszák tapasztalataikat.
A szakmai nap kezdetén Havasi Bálint a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának főigazgatója köszöntőjében kiemelte a Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) és a szervezet Zala vármegyei koordinátorainak szerepét a szakmai tapasztalatcserék és módszertani napok szervezésében, a múzeumi kapcsolatok elmélyítésében, a hálózatosodás elősegítésében. Emlékeztetett rá, hogy a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (International Council of Museums – ICOM) új múzeum definíciója szerint a múzeum ” a közösségek részvételével működik és kommunikál”. Hangsúlyozta, hogy a múzeumok közösségi alapú működése elengedhetetlen a helyi identitás és kulturális örökségünk megőrzésében és átadásában a jövő generációi számára.
Milbich Andrea, a MOKK tartalomszolgáltatási és tudománykommunikációs munkatársa az intézmény képzési programjait ismertette, majd röviden kitért a Cselekvő közösségek projektre, különös tekintettel az évről évre megrendezésre kerülő Közösségek Hete programsorozatra, melyhez országszerte számos múzeum is csatlakozik. Előadását a „Zöld Múzeum” gondolatkörével zárta, kiemelve, hogy a klímaváltozás kezelésében és az élővilág sokféleségének megőrzésében a múzeumokra is jelentős szerep hárul.
Farkas Ildikó, a Nemzeti Művelődési Intézet Zala Vármegyei Igazgatóságának vezetője a Nemzeti Művelődési Intézet felépítését, szakmai segítségnyújtó tevékenységét és a Zala vármegyében megvalósult közösségi kezdeményezéseket ismertette, különös tekintettel az országosan elérhető ASzakkör programra.
Dr. Száraz Csilla, a Thúry György Múzeum igazgatónője előadásában alaposan elemezte a múzeum közösségeit, szerepüket a múzeum életében. Számos gyakorlati példán keresztül szemléltette, hogy a helyi egyesületek, civil szervezetek hogyan segítik az intézmény szakmai munkáját, programjainak megvalósulását.
Oszkai Réka, a Kisfaludy Sándor Művelődési Központ és Emlékház vezetője Sümeg értékmegőrzési, közösségépítési és fiatalok bevonására irányuló jógyakorlatait mutatta be, kiemelve, hogy a város kulturális életének aktív szereplői, partnerei, önkéntesei nélkül nem születhetnének jelentős eredmények.
Szaknyéri Tünde, ZMI-Mindszentyneum Látogatóközpont kommunikációs osztályvezető, a fiatal intézmény széles közösséget megszólító tevékenységéről, a Mindszentyneum Látogatóközpont Baráti Köréről, valamint az iskolai közösségi szolgálat (IKSZ) során elért eredményekről beszélt.
Dr. Décsey Sándor, a Wass Albert Könyvtár és Múzeum igazgatója az intézmény Csipkerózsika álmából feléledő régészeti tevékenységéről és a közösségi régészeti szerepéről számolt be a hallgatóságnak. 2024. júliusától a Tapolcai járás teljes közigazgatási területén újra a Tapolcai Városi Múzeum jogosult a régészeti feladatellátásra, melynek során mind a terepi, mind a leletfeldolgozó tevékenységben számíthat a múzeum önkénteseinek segítségére.
Kurucz Olga művelődésszervező és Miháczi-Pálfi Anett régész-muzeológus a Balatoni Múzeum munkatársai rámutattak arra, hogy már a múzeum alapításakor 1898-ban jelentős szerepet játszott a helyi közösség. Az intézmény 2013-óta fogad önkénteseket, akikkel az önkéntes szerződés megkötése után számos területen dolgoznak együtt. A múzeum az elmúlt évek során több alkalommal tartott sajtónyilvános önkéntes toborzót. Az önkéntesek szerves részét képezik a múzeumi csapatnak, a múzeumi karácsonyi ebédek állandó meghívottjai. Az intézmény 2016-ban indult közösségi régészeti tevékenységét a Göcseji Múzeummal hangolja össze.
Varju András a ZMI-Göcseji Skanzen tagintézmény-vezetője az ICOM definiciójára utalva a közösségépítést és a közösségek szolgálatának fontosságát nyomatékosította.
Egyedül gyorsan haladsz de közösségben messzebbre jutsz
gondolatkör jegyében az előadó felidézte a Göcseji Skanzen alapítását, amiben a zalaegerszegi, Zala megyei közösségek jelentős szerepet játszottak, a Zalacsébi fatemplom másának felépítését az Együtt Zalaegerszeg Egyesület kezdeményezésére és anyagi támogatásával, a Klügel orgona restaurálását alapítványi, közösségi és egyéni adományok segítségével. A Göcseji Skanzen az elmúlt években számos közösségi projektet valósított meg, ezek közül a tagintézményvezető kiemelte a Zöldsziget – Fenntarthatósági Fenntarthatósági Élménypontot, a göcseji közösségek meghatározó egyéniségeit megszólító Göcseji Szívember kezdeményezést. A tagintézmény számos alapítvánnyal és egyesülettel dolgozik együtt, többek között a Göcseji Dombérozó Egyesülettel és a Zala Múltja Hagyományőrző Egyesülettel is számos – a Göcsejt és az ott élő közösségeket középpontba helyező – programot vitt véghez.
Lehmann Ágnes a Magyar Mezőgazdasági Múzeum – Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely múzeumpedagógusának betegsége miatt előadását Havasi Bálint osztotta meg a jelenlévőkkel. Az intézmény történetének és a Festetics örökség rövid felvázolása után az előadás a nyári táborok és múzeumpedagógiai foglalkozások munkájában résztvevő IKSZ-es diákokra, majd a Majorbéli géptalálkozók fő látványosságának számító Fowler féle kétgépes gőzekék üzemeltetését segítő speciális szaktudású önkéntesekre tért ki részletesen.
Béres Katalin a ZMI- Göcseji Múzeum történész-főmuzeológusa több gyakorlati példával támasztotta alá a közösség összefogásának erejét: 2013-ban a Czobor hagyaték megvásárlására és a tárgyegyüttes restaurálására rendeztek jótékonysági koncertet Zalaegerszegen. A város főterét az 1840-es években ábrázoló fotográfia – dagerrotípia is közösségi finanszírozás segítségével kerülhetett bemutatásra a múzeum állandó kiállításában. A közelmúltban pedig – az Év kiállítása 2024 megmérettetésen is szakmai elismerésben részesült – Nőnek lenni akkor időszaki kiállításhoz kapcsolódó tárgy- és adatgyűjtést segítette a helyi közösség egy teadélután keretében.
A szakmai nap zárásaként Simmer Lívia régész – főmuzeológus és Havasi Bálint régész – főigazgató a Göcseji Múzeum időszaki kiállítótermébe invitálták a jelenlévőket, ahol a Pálosok című tárlatban mutatták be az intézmény 2016-ban induló közösségi régészeti programját és annak eredményeit.
A szakmai napon elhangzott előadások hamarosan elérhetőek lesznek a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának YouTube csatornáján.
