Zala vármegyében a régészeti feladatok ellátását a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága, a nagykanizsai Thúry György Múzeum és a keszthelyi Balatoni Múzeum látja el.
Régészet a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága – Göcseji Múzeumban
Kezdetek
A Göcseji Múzeum megalakulásakor még csak egy néprajzos szakember dolgozott az intézményben. Gyűjtőútjai alkalmával a régészeti lelőhelyek adatait is feljegyezte, az előkerült régészeti leleteket a múzeumba helyezte el. A földmunkák során megbolygatott lelőhelyek feltárásához a környező múzeumokban dolgozó régészeket hívta segítségül.
A múzeum alkalmazásában – eleinte megszakításokkal – 1962 óta állnak régész szakemberek. Ettől az időponttól indultak meg a rendszeres kutatások: a lelőhelyek terepbejárással történő felderítése, a műemléki és a tervásatások végzése.
Országos jelentőségű kutatási programok
Az 1970-es évek elejétől kezdve több országos jelentőségű kutatási program folyt Zala vármegyében. 1973-1989 között az Eötvös Lóránt Tudományegyetem Régészeti Tanszékének irányításával került sor Zalalövőn a római kori Salla város kutatására. 1979-1985 között a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának és a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének munkatársai végezték el a Kis-Balaton I. víztározó területén a beruházást megelőző régészeti feltárásokat majd 1987-1994 között a Hahót vidékének településtörténeti kutatásait.
Beruházásokhoz kapcsolódó nagyfelületű régészeti feltárások
A Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága régész szakembereinek hatalmas kihívást jelentett 1999-2008 között az M7 – M70 autópálya beruházáshoz kapcsolódó nagyfelületű régészeti feltárások elvégzése, melyeket 2001 – 2004 között a Zalaegerszeg – Zalalövő vasútvonal nyomvonalán végzett régészeti feltárások egészítettek ki. Ebben az időszakban alakultak ki azok a régészeti munkamódszerek, melyek napjainkig meghatározzák az intézmény régészeti szakembereinek munkáját.
További információk
