A Balaton nyugati csücskében fekvő Keszthely-Fenékpuszta, Magyarország egyik legfontosabb régészeti lelőhelye.
Római erőd a Balaton nyugati partján
A Kr.u. 4. század közepén egy 15 hektár nagyságú erőd épült a mai Keszthely-Fenékpuszta terültén, 44 toronnyal, masszív falakkal erősítve. Az erőd belső területén raktárépületek, fürdők, adminisztrációs és reprezentatív épületek álltak.
Az erődtől délre egy nagy kiterjedésű temető feküdt, ahova az erőd építésétől kezdve egészen a 9. századig temetkeztek. A kutatás feltételezése szerint a római kor vége után (Kr.u. 5 század közepétől) a területen egy római közösség továbbélése figyelhető meg. Ennek régészeti nyoma annak a keresztény hitű csoport leletanyagában figyelhető meg, amely továbbra is megőrizte antik kultúráját és kapcsolatrendszerét annak ellenére, hogy Pannónia területét elérte a népvándorlás hulláma és az egymást követő évszázadok során hunok, keleti gótok, herulok, langobárdok, majd avarok követték egymást.
A keresztény közösségről (melyet Keszthely-kultúraként tart számon a régészet), a 6. század közepén különleges gazdagságú sírok leletanyagai és egy kora keresztény bazilika tanúskodik. A 7. század közepétől kezdve mintegy 100 évig az erőd területe lakatlan, de a 9. századtól kezdve felismerve jelentőségét a Karoling birodalom részeként újra birtokba vették.
Ásatások Keszthely-Fenékpusztán
Keszthely-Fenékpuszta területén 2006-ban indultak el újra a régészeti kutatások a lipcsei Kelet-Közép-Európai Történet- és Kultúratudományi Intézet (GWZO), a keszthelyi Balatoni Múzeum és a zalaegerszegi Göcseji Múzeum együttműködésében.
A kutatásban résztvevő régészek
- Dr. Heinrich Tamáska Orsolya (2006-)
- Straub Péter (2006-2015)
- Dr. Roland Prien (2006-2015)
- Havasi Bálint (2017-)
Szakmai konzulens: Dr. Müller Róbert (2006-)
Ásatási eredmények
2022 – Az erőd nyugati kaputornyának és a tőle nyugatra fekvő horreum (magtár) portikuszának kutatása
A 2022-es feltárás az erőd nyugati kaputornyára (propugnaculum) és a tőle nyugatra fekvő – ma romként bemutatott – horreum (15-ös épület) portikuszának kutatására összpontosult. Ezzel a 2020-ban megkezdett kutatásokat folytatva az erőd nyugati oldalára koncentráltunk. Bővebben…
2013 – Az ‘A’ jelű épület és a 27. számú (feltehetően gymnasion) épület kutatása
Az A épületnek a keleti oldalán folyt a kutatás, továbbá az ásatás a 27-es épület építési fázisait, illetve rendeltetését próbálta tisztázni. Padlószintek sehol nem maradtak meg, de a szegényes leletanyag csupán a 4. századi használatra utal. Bővebben
2011 – Az ‘A’ jelű épület kutatása
A kutatások a 19. század óta ismert ún. ‘A’ épület helyén folytak. Az ‘A’ épületnek döntő jelentősége van mind az erőd építése előtti nyomok kutatásában, mind a terület népvándorláskori használatának kérdésében, ezért 2011-ben erre összpontosítottuk a kutatásokat. Bővebben…
Kiállítások
Castrum-Virtuale online virtuális kiállítás
A kiállítás a római erőd és épületeinek virtuális rekonstrukciójára vállalkozik, de a múlt megismerésén túl egy lehetséges jövőképet is felvázol egy régészeti park formájában. A kiállítás megtekintése online.
Kiadványok
Castellum Pannonicum Pelsonense sorozat
- [ CPP 1 ] Die Gräberfelder vor der Südmauer der Befestigung von Keszthely-Fenékpuszta
-
[ CPP 3 ] Keszthely-Fenékpuszta
-
[ CPP 6 ] „Castellum, civitas, urbs“.
-
[ CPP 7 ] „Trans Lacum Pelsonem”
