Jelentés a keszthely-fenékpusztai római erőd területén végzett hitelesítő ásatásról
Ásatásvezető: Straub Péter (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, Zalaegerszeg)
Munkatársak: Dr. Heinrich-Tamáska Orsolya (Geisteswissenschaftliches Zentrum Geschichte und Kultur Ostmitteleuropas, Leipzig), Dr. Roland Prien (Karl-Rupprechts-Univ. Heidelberg)
Konzulens: Dr. Müller Róbert (nyugalmazott múzeumigazgató)
Ásatás időtartama: 2011. 08. 01 – 2011. 08. 26
Lelőhelykód: KÖH 10530
Ásatási engedély száma: 420/67/8/2011
NKA kollégium: Műemléki- és Régészeti Szakmai Kollégium
Pályázati azonosító: 2731/0206
A fenékpusztai késő római erőd a dunántúli ún. belső erődök körébe tartozik, melyek építését a kutatás a Kr. u. 4. század első- és utolsó harmada közötti időszakra keltezi.
Többek közt az elmúlt több mint 150 év kutatómunkája révén nemzetközi hírűvé vált lelőhelyen végzett korábbi feltárások anyagának közzétételre vállalkozott az a 2006-ban felállt német-magyar Projekt (Kontinuität und Migration in und um Keszthely-Fenékpuszta ab der Spätantike bis zum 9. Jahrhundert), melynek eredményei a Castellum Pannonicum Pelsonense sorozatban folyamatosan jelennek meg.
A nemzetközi Projekt egyes korábbi ásatások során részben- vagy egészben feltárt épületek modern eszközökkel történő hitelesítő ásatását is célul tűzte ki, mely munka első részére 2009 nyarán a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával nyílt lehetőség.
Annak során többek közt az ‘A’ — vagy másként 25. számú — épület egy részének megkutatására is sort kerítettünk, a 3300 négyzetméterével pannóniai viszonylatban is különösen nagyméretű építménynek ugyanis döntő jelentősége van mind az erőd építése előtti nyomok kutatásában, mind pedig a terület népvándorlás kori használatának kérdésében.
2009. évi ásatásunk során egyértelműen megbizonyosodtunk arról, hogy a Csák Árpád 1906-ban közzétett fenékpusztai alaprajza és az általunk 2007-2008-ban elvégzett geofizikai felmérések eredményei azért nem egyeznek, mivel több fázis is egymásra épült.
Nyilvánvalóvá vált, hogy a geofizikai mérésekből megismert apszis egy korábbi fázishoz tartozik, mint a perysztil-villa alaprajz, ami önmagában is két periódusra osztható, valamint további pusztulási rétegek és falalapozások arra utalnak, hogy még számos különböző építési periódussal kell számolnunk.
A 2011-ben az ‘A’ épület középső részén feltárásra kijelölt terület L alakban illeszkedik 2009. évi munkánk helyszínéhez A 0453a helyrajzi számú területen ezúttal is a sármelléki Zalavár Tsz szíves hozzájárulásával dolgozhattunk, munkánkban ismételten részt vettek német- és magyar egyetemi hallgatók.
Az ásatás számos új ismeretet szolgáltatott az épület (át)építési fázisairól és azok relatív kronológiai viszonyáról, amiket a leletanyag feldolgozását követően remélhetőleg jobban sikerül majd datálnunk.
Népvándorlás kori kerámia¬vagy fémanyag ezúttal nem került elő, a 2011-es anyag a késő római korra keltezhető.
Külön említést érdemel egy bagollyal díszített tegula, állatdíszes tegula darabokat korábban ugyanis csak Kuzsinszky Bálint közölt Keszthely-Fenékpusztáról.
Az ásatás befejezését követően a falakat kézi erővel földdel visszatakartuk, majd a felületet munkagéppel óvatosan visszatemettük.
A Vas Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája számára a lelőhely bejelentővel mellékelt rövid beszámolót és a teljes nyomtatott ásatási dokumentációt megküldtük, a leletanyag elsődleges nyilvántartásba vételét elkészítettük.
Szakmai beszámoló letöltése
Szakmai beszámoló – Keszthely-Fenékpuszta ‘A’ épület kutatása
