Elődeink nyomában címmel várostörténeti sétára hívta az érdeklődőket a Tourinform iroda. A közönséget Béres Katalin, a Göcseji Múzeum történésze, főmuzeológusa fogadta. A Göcseji úti temetőt járva a résztvevők megismerhették Zalaegerszeg híres szülötteit, egykor közismert és különleges alakjait, s a temető történetéről is hallhattak néhány érdekességet. A területet, ami akkor még a város szélén állt, 1920-ban Pehm József plébános szentelte fel. (Korábban a város köztemetője a jelenlegi városi strand helyén volt, a Kálvária temető szomszédságában.)
A séta elején Béres Katalin felidézte Zalaegerszeg egykor élt iparos és kereskedő családjait. De a közönség meglátogatta többek között, Árvay Sándor az első zalaegerszegi 48-as honvéd, Schlemmer József röntgenorvos, Morandini Tamás építész, Rozsnyói Sándor ’56-os olimpikon és az ugyancsak 1848-as honvédtiszt, Csoknyai János sírját. Németh Gábor kályhásmesterről is hallhattak a látogatók történetet, akinek termékeit a millenniumi kiállításon aranyéremmel tüntették ki. Klosonszky Ernő szobafestőről pedig megtudták, hogy az Arany Bárány Szálloda télikertjének mennyezetét ő festette meg.
A temető díszsírhelyén többek között egykori polgármesterek, mint Baráth Ferenc, Bottfy Lajos és művészek, mint Boldogfai Farkas Sándor szobrászművész sírhelye látható. A csoport meglátogatta itt Borbély György főgimnáziumi tanár sírját, akiről megtudtuk, Erdélyből származott és igen különleges, sokoldalú férfi volt. Kiváló sportoló volt, velocipéddel Párizsig tekert, majd később kerékpárral a Balkánra. Rengeteget tett a gimnáziumért, folyóiratot is szerkesztett Magyar Pajzs címmel, s mint magyar-latin szakos tanár Keresztury Dezsőt is tanította. Akik ismerték, humoros, szellemes és agilis emberként emlékeztek rá. Családja a város egyetlen unitárius vallású famíliája volt.
A közönség ellátogatott Dandi Kis Károly prímás, Léránt Zoltán festőművész sírjához, közkívánatra megtekintette Serényi Árpád fotográfus síremlékét is. A történész felidézte munkásságának érdemeit. Nem csak azt köszönhetjük neki, hogy műterméből kilépett a szabadba, és megörökítette a városi nagy eseményeket, hanem azt is, hogy a göcseji falvakat és a Balaton környékét is végigfotózta.
Farkasovszky Teri néninél rengetegen tanultak táncolni, aki elsősorban a klasszikus műfajokat: a keringőt, csárdást részesítette előnyben, de a kor haladtával a zalaegerszegi fiatalok bizony meg akarták ismerni a rumba és a tangó lépéseit is. A szülők bármennyire nem nézték ezt jó szemmel, Teri néni kedvezett a fiatal generációnak, akik – megesett -, hogy ki is fütyülték azokat a zenekarokat, akik csak a keringőt akarták játszani. Terike ma is nagyon sok családi fotón látható, köszönhetően a koszorúcska alkalmával készített csoportképeknek.
A séta során nem lehetett kihagyni Öveges József vagy ahogy a legtöbben ismerik, Öveges professzor sírját sem. Sok kapcsolat nem fűzte a városhoz, hiszen Pákán született, iskoláit sem itt végezte. A piaristákhoz került, majd belépett a piarista rendbe, paptanár lett. A Kossuth-díjat az alapítás évében, 1950-ben elsőként kapta meg. Közismertté nagy sikerű tévésorozata tette, ahol egy országot vezetett be élvezetes módon a fizika rejtelmeibe. A séta vége felé a csoport meglátogatta többek között Dr. Kustos Lajos városi tanácselnök, Vajda József népdalgyűjtő és iskolaigazgató, Ruszt József Kossuth-díjas rendező és színházalapító és Dr. Szilvás Rudolf kórházigazgató-főorvos sírját.
Örömteli volt, hogy a közönség soraiban jelen voltak a város híres szülötteinek a leszármazottjai, akik további érdekességeket meséltek. Igazán felemelő, érdekes történetekkel és családi anekdotákkal kiegészített májusi péntek délutánt töltöttünk el együtt.
Folytatásra érdemes.
