A Göcseji Múzeum képzőművészeti gyűjteménye a 2000. esztendő elején 2207, az iparművészeti 261 tárgyat őriz. Előbbi alapját a Megyei Tanács ajándékaként 1951-ben az intézmény birtokába került megyei tisztségviselői arcképcsarnok képezte.
A gyűjtés elsősorban Zala megye történeti ábrázolásaira és az itt alkotó művészek munkáira, másodsorban az újkori magyar művészetre irányul. A saját erőből történő beszerzések mellett számos alkotás került ajándékként, vagy állami vásárlásként a gyűjteménybe, az utóbbi években pedig jelentősebbé vált a kollekció pályázati támogatás segítségével történő gyarapítása.
Nagyobb egységet képvisel a szobrász Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884-1975) és a grafikus Gácsi Mihály (1926-1986) hagyatéka, a szintén szobrász Boldogfai Farkas Sándor (1907-1970) és a festő Frank Frigyes (1890-1976) hagyatékának hangsúlyos része, valamint a Hertelendy Lászlótól 1975-ben megvásárolt, jellegében meglehetősen vegyes műgyűjtemény. A kollekció kiemelkedő darabjai közé tartozik egy ismeretlen festő Antoniust és Kleopátrát ábrázoló, 17. századi kompozíciója, egy Jeruzsálem ostromát bemutató, ugyancsak 18. századi, ismeretlen festőtől származó ábrázolás, Dorffmaister István Kálváriája (1793), Barabás Miklós fiatalkori női portréja (1831) és Vásárra induló bérci oláhok (1844) című képének valószínűleg sajátkezű replikája, a fiatal Egry József Anyám a szobában című festménye (1910), vagy Szobotka Imre két korai, kubista stílusban festett portréja az 1910-es évekből.
A 18. századi anyagot számos, falusi templomokból bekerült faszobor gazdagítja. A grafikai anyagban fontos szerepet játszanak a gyűjteménynek az Egervári Művésztelep által az 1970-es évek elején felajánlott alkotások.
Az iparművészeti anyag nagyobb része a Hertelendy-gyűjtemény részeként került a múzeumba, mely (a festmények, grafikák, szobrok mellett) elsősorban bútorokat, használati tárgyakat, szobadíszeket tartalmazott. Az intézmény négy évtizede tudatosan törekszik Németh János, immár zalaegerszegi díszpolgár, Munkácsy-díjas keramikusművész pályájának dokumentálására, az ő, mindkét művészeti kollekcióba bekerült munkái (mostanáig 72 db) így jelentős szerepet játszanak. 2000. februárjában került a gyűjteménybe a Zala megye hölgyei által Zala György szobrászművésznek a 18-19. század fordulóján készített reprezentatív falikárpit.
