Flóriánunk régebben a katolikus templom északi oldalán bújt meg, majd alapos restaurálást követően 2009-ben a mai, egyben eredeti helyére állították vissza. Ugyanis az egykori takarékpénztár (ma a Göcseji Múzeum) felépítéséig itt állt, csupán 1891-ben helyezték át a templom mellé.
A római légiós ruhában, lobogó köpönyegben ábrázolt római katona egyik kezében földre támasztott zászlót fog, a másikkal egy cseberből a lábánál álló, aprócska, égő ház lángjait oltja. A barokk kor ízlése szerint, elhajló testtartásban ábrázolt férfiú a mai Ausztria területén élt, Diocletianus császár uralkodása idején. A keresztény hitüket megvalló, megkínzott társai mellett kiálló Flóriánt szörnyű halálra ítélték, 304. május 4-én egy malomkővel a nyakában az Enns folyóba dobták. Sírja fölé később templomot emeltek. Védőszentjükként tisztelték őt a tűzoltók, a kéményseprők, valamint az árvizektől tartók, de szárazság idején is kérték közbenjárását. Kultusza német nyelvterületről terjedt el, s vált népszerűvé hazánkban, ezt számos zalai szobor, kápolna is tanúsítja. Türjén 1775-ben állították fel szobrát.
Az egerszegi Flórián szobor díszes, volutás talapzatára vésett latin felirat ma már alig olvasható. Dr. Bilkei Irén értelmezése szerint jelentése: a tűztől rettegők jó szívvel állíttatták a dicső Flórián tiszteletére, [védelemül] az eljövendő évekre. A szokásos évszám és az állíttató neve szintén lekopott az évszázadok során.
A barokk szobrokat sok esetben színesre festették, ezzel is védve a sérülékeny homokkövet. 1765. szeptember 3-án feljegyezték az egerszegi városbíró kiadásai között, hogy „mikor a Szent Florián képe föstettetett egy hétig”, itt volt a föstő, ahogy hívták „képíró”. (Akkoriban a szobrokat is képnek nevezték.) Feltehető, bár írott forrását nem ismerjük, hogy az állítás éve is 1765., csak azért nem említi a városi jegyzőkönyv, mert költségeit nem a város közössége, hanem a céhek viselték, akárcsak a későbbi, 1811-ben emelt Szentháromság szoborét.
A restaurátor készített egy színes képet a szoborról, bemutatva, milyen hatása lehetett. De a homokkő porózussága miatt lemondtak a megvalósításról, felülete homogén védőréteget kapott.
A 18–19. században az iparosokat tömörítő céhek gondoskodtak a tűzoltó szerek őrzéséről és gondozásáról is. Ha egy kemencéből, vagy akár pipagyújtás közben kicsapott egy kóbor szikra, vagy villámcsapás, sőt gyújtogatás miatt tűz támadt, könnyen terjedtek a lángok egyik zsúpfedeles házról a másikra. A céhtagok rohantak akkor a portáikon őrzött lajtokkal, csáklyákkal, bőrvödrökkel a tűz oltására. Flórián közbenjárását nagyon fontosnak érezték, mert gyakori volt a kisebb-nagyobb tűzeset, tragédia. 1761-ben a főbírói számadásban olvasható, hogy amikor „az város Istennek látogatásábul elégett”, a nemes vármegye adókedvezménnyel segítette a kárvallottakat.
Az 1826-os nagy tűzvész előtt készített ólom nyomólemez ábrájának részletén jól látható a két szobor, a Szent Flórián és a Szentháromság sziluettje.
A város lakói az idők során gondoskodtak az elődök által emelt alkotásokról. Horváth Bognár Ruzsinka 1813-ban kelt végrendeletében több kegyes adománya mellett „Szent Flórián képének reparatiójára” 25 forintot hagyott. Gothard János csizmadia özvegye, nemes Simonfy Borbála 1840-ben, halála évében megerősített végrendeletében a Szent Flórián képének javítására 20 forintot adományozott.
Szent Flóriánt nagy tiszteletét mutatja, hogy a város lobogójára is az ő alakját festették. A közgyűlési jegyzőkönyvben feljegyezték, hogy a zászlót, melyet a templomban tartottak, akárcsak a céhzászlókat, 1823-ban újra kellett készíttetni, egyik felén Mária Magdolna, a másikon „Florián Szentek Ki rajzoló képjeivel.”
A már említett Simonfy Borbála a templom 1826-ban leégett tornyában elpusztult harangok pótlására is rendelt pénzt. Az új harangokat Győrött öntették 1827-ben, közülük az egyiket, a 18 mázsa súlyút Szent Flórián, a másik 10 mázsa 42 fontos harangot a Szentháromság tiszteletére szentelték fel.
A fazekasok 1840 körül megújított céhzászlóján egy korongozó figura mellett Fórián alakja is látható, akárcsak céhpecsétjükön, mintegy védve a veszélyes munkát végző mestereket. A sérült zászló a Göcseji Múzeum, míg a különleges céhpecsét viaszlenyomatát a keszthelyi Helikon Könyvtár őrzi. Sajnos az eredeti céhpecsét elkallódott, így ez az egyetlen ismert ábrázolása, amin a jóindulatú szemlélő felismerheti a zászlót tartó Szent Flórián alakját.
