Hogyan ünneplik a nőket már több, mint 100 éve? Hogyan változott a nőnap az egyenjogúsági sztrájktól a virágboltok kifosztásáig? Mit is ünneplünk ezen a napon? Egy hóvirágos (sajnos sokszor erre az időre már el is virágzik), kitűntetéses, sztrájkolós, egyenlőségért harcoló köszöntgetős napot.
A nemzetközi nőnapot 1911 óta minden évben a nők tiszteletének és megbecsülésének kifejezéseként tartják. Eredetileg egy munkásmozgalmi eredetű, a nők egyenjogúságáért harcoló demonstratív nap volt. A történelem szerint 1857-ben ezen a napon New Yorkban negyvenezer textil- és konfekcióipari munkásnő lépett sztrájkba a béregyenlőségért és a munkaidő csökkentéséért.
Idővel a nők emancipációjának kérdése is egyre fontosabb kérdés lett. 1866-ban az I. Internacionálé (Nemzetközi Munkásszövetség) első kongresszusán fogadták el azt a határozatot, ami nők hivatásszerű munkavégzéséről szólt.
Manapság már a nőket ért családon belüli erőszak, munkahelyi zaklatás és a nők ellen elkövetett agresszió elleni tiltakozásnak is helyet ad ez a nap. Ezek a kérdések addig egyáltalán nem kerültek napirendre, általános sztereotípiaként élt, hogy a nők helye kizárólag otthon van, feladatuk a család, gyerekek és a háztartás rendezése. 1889-ben Clara Zetkin beszédében hirdette meg a nők jogát a munkához, a nők széleskörű részvételét a különféle eseményeken. Végül 1910-ben határozták el, hogy a nők választójogának kivívása érdekében nőnapot tartanak. Az első hivatalos nőnapot 1911-ben nem várt érdeklődés mellett tartották meg Németországban (kb. 45 ezren), Ausztriában (kb. 20 ezren), Dániában és Svájcban. A történelem eddigi legemlékezetesebb nőnapjára 1917. március 8-án Oroszországban került sor, mikor nők kenyérért és békéért (Julianus naptár szerint február 23-án) tűntettek, négy nappal később az újonnan megalakult polgári kormány szavazati jogot biztosított a nőknek, így ez a dátum véglegesség vált, mint hivatalos nőnap.
Érdekesség, hogy 1933-ban a nőnapot betiltották Németországban, helyette az anyák napját preferálták, kifejezve ezzel is a nemzetszocialista kormány milyen szerepet szán a nőknek.
Magyarország először 1913-ban csatlakozott a mozgalomhoz, miután az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztogatott az ország területén. A következő évben már országszerte ünnepségeket szerveztek. Budapesten mintegy 800-an vettek részt az első nemzetközi nőnapi megemlékezésen. Hangosan követelték a nők részvételét az általános, egyenlő és titkos választásokon. A férfiakéval egyenlő jogokat a művelődés és a politika terén is. A szónoklatokat követően a résztvevők zászlókkal vonultak végig Budapest utcáin.
Érdekes végig követni Zala megyei újságok hasábjain, hogyan változott a nőnap itt a megyében.
A lapokban a korai időkben elvétve találunk a nők jogaival foglalkozó cikkeket, a nőnapról szóló megemlékezés általánosan csak a második világháború után lett „divat”.
1940 márciusában a nőket a Katolikus Női Nap keretin belül köszöntötték. A harcban álló férfiak mellett az egyház a nőket hívta harcba, hogy együtt győzzék le a háború utáni nyomorúságot és bűnöket.
A 20. század második felében főleg a szovjet érdekszférába tartozó országokban a szocialista propaganda eszköze lett a nőnap, amit különböző időpontokban tartottak, végül 1948-től Szovjetunió példáját követve március 8-ra került a nők megünneplése. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége szervezésében évről évre sor került a nemzetközi nőnap demonstratív megünneplésére. A nők jogaiért szóló harc háttérbe szorult, helyette a propaganda lehetőséget biztosított az új női eszménykép népszerűsítésére. Az új ideál a mezőgazdasági- ipari szektorokban dolgozó nő és a szűk családmodell lett.
1950-ben a korabeli Zala beszámolja szerint a nők fokozott termelőmunkával készültek megünnepelni a nőnapot. Az MNDSZ útmutatása szerint a világ asszonyainak fokozni kell a békeharcot, amit a termelőmunka növelésével tudnak megvalósítani. A falusi nők a termelőszövetkezetekben külön női brigádokat alapítottak, új tagokat toboroztak, olvasóköröket szerveztek és új előfizetőket szerveztek be az újonnan alakult Nők Lapja számára is.
Földművesszövetkezet nőnapi plakátja, 1959
A Kádár korszakban a nemzetközi nőnap alkalmából állami kitüntetéseket (főként Munkaérdemrend fokozatait – 1953-ban alapították) adott át a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A kitüntetések átadása a Parlamentben történt Losonczi Pál (Elnöki Tanács elnöke) közreműködésével. Az érdemrendet a „szocializmus építése terén kimagasló érdemeket szerzett polgári személyeknek adományozták”.
Zalai Hírlap, 1971
Munka Érdemrend ezüst fokozata, 1971
Az 1971-es Zalai Hírlap beszámolója szerint a Nemzetközi Nőnap alkalmából a Parlament Munkácsy Termében került sor a magas állami kitüntetések átadására. A Munka érdemrend arany fokozatát hat, az ezüstöt 25, a bronz fokozatot pedig 20 nő vehette át. Zalából a bronz fokozatot öten vehették át (baromfigondozó, Ruhagyári előadó, Ruhagyári varrómunkás, nyugdíjas és egy villamossági szakmunkás).
Beleki Ilona az „Igazságügy kiváló dolgozója” elismerést veszi át a Nemzetközi Nőnap alkalmából, 1977
Ugyancsak az 1971-es Zalai Hírlap beszámolója szerint a nőnap továbbra is megőrizte harcos, politikai jellegét. Folyamatosan küzdelmet hirdettek a nők munkahelyi körülményeinek, beidegződések, nézetek változásáért. A Ruhagyárban például intézkedési tervet dolgoztak ki a nők helyzetének javítására, például a többgyeremekes családok részére kedvezményes üdültetést biztosítottak, háztartási gépkölcsönzést. A letenyei és a zalaszentmihályi termelőszövetkezetekben szakmunkásképző tanfolyamot hirdettek nőknek. A zalaegerszegi VB pedig célul tűzte ki a gyermekintézményi férőhelyek számának növelését. A megye negyedik 5 éves tervében szerepet kapott a nők helyzetét könnyítő szolgáltatások növelése is. Papíron ugyan, de törekedtek a nők társadalmi, közéleti szerepének növelésére, egyre növekedett a női aktívák száma minden területen.
Nemzetközi Nőnap ünnepi nagygyűlése, 1959
A Kádár korszakban nagyon gyakori és általános volt, hogy a munkahelyek férfi dolgozói a virág mellett tárgyi ajándékkal is kedveskedtek a női kollégáknak. A Göcseji Múzeumban is találhatók ilyen kedves dísztárgyak.
Herendi porcelán váza, mint nőnapi ajándék egy erdőgazdasági kollektivától, 1960 körül
Nőnapi ajándék dísztál, 1960-70-es évek
1975-ös évet az Egyesült Nemzetek Szervezete a nők évévé nyilvánította, 1977-ben pedig március 8-a női jogok és nemzetköz béke világnapja lett.
A nőkkel kapcsolatos, főleg munkaügyi kérdések, napjainkban is figyelem középpontjában vannak. A nemek azonos működési jogai, az anya- és csecsemővédelem, a bérkülönbségek kiegyenlítése időről időre a figyelem középpontjába kerülnek, a majd 120 éve tartó nőmozgalmi követelések, miszerint „egyenlő munkáért, egyenlő bért” követelés sokszor napjainkban is aktuálisak.
Sok országban a mai napig hivatalos ünnepnapként tartják számon a nőnapot (Algéria, Brazília, Kína, Olaszország, Kuba, Izrael, Vietnám stb.).
Hogyan ünneplünk 2021-ben? Ugyan mi Munka Érdemrend kitüntetést nem kapunk, bár valljuk be a napjainkban többfronton teljesítő nők (home office, otthontanítás stb.) is megérdemelnék, örülünk egy szál kedves tavaszi virágnak is!
