Tudták, hogy a szőlő- és borkultúrának kelta gyökerei vannak? Ezt is megtudtuk Gyanó Szilvia, a Thúry György Múzeum néprajzkutatójának előadásán, ami a Múzeumi esték sorozatunk ötödik rendezvénye volt. Ez alkalommal a borászat iránt érdeklődő szép számú közönség érkezett az intézmény időszaki kiállítótermébe.
Régészeti leletek és írásos feljegyzések azt valószínűsítik, hogy már a kelták is foglalkoztak szőlőtermeléssel, de a rómaiak egészen biztosan. Sőt, habár Domitianus császár az 1. században elrendelte az Itálián kívüli tőkék kiirtását, szerencsére ezt nem hajtották végre. Pannóniában fejlett volt az agrotechnika, jónéhány régészeti lelet bizonyítékul is szolgál: présalkatrészek, szőlőmetszőkések, kapák kerültek elő a föld alól. De még korabeli síremlékeken is megjelentek a szőlőábrázolások. A 4. században kisparcellás, paraszti művelés folyt Vas, Zala, Veszprém vármegyék és Somogy nyugati részén. A középkorban rohamos fejlődésnek indult a borkészítés, a mindenkori király szolgálónépei között külön csoportot képeztek a vincellérek és a szőlőművesek, és ekkor alakultak ki a magyar történelmi borvidékek. A szerzetesrendeknek is nagy szerep jutott a borkultúra fejlődésében, de egész Európára jellemző volt a szőlő és a bor szeretete.
Gyanó Szilvia kitért a szőlőhegyek építészetére is: míg a Balaton északi vidékén a kő, addig Zala déli részén a fa volt a fő építőanyag. Azt is tisztáztuk, hogy a mi vidékünkön a pince nem a föld alatt van, mint az ország más területein, hanem a hajlék tulajdonképpen a szőlőhely része, ahol a bort tárolják. A pincék mindenkori szerves része a prés, ami lehet gúzsos prés, középorsós kanca prés, gyári prés, bálványos prés, mindegyikre szép példákat láthatott a közönség.
Az előadás második részében a jelenkor családi borgazdálkodásairól esett szó, ami az előadó egyik kedves szakmai témája. Egy családi borászat nemcsak mezőgazdasági ágazat, hanem az idegenforgalmi termékkínálat része, a borturizmus egyik attrakciója, ami évről évre minőségi fejlődésen megy át. A látogatóknak extra élményt jelent a birtok megtekintése, és kóstolási, valamint vásárlási lehetőség is egyben, ami magával von egy minőségi garanciát. De a környező települések is képesek hírverést generálni egy-egy borfesztivál vagy boros rendezvény életre hívásával, nem beszélve a borrendek, borút egyesületek és egyéb borral kapcsolatos civil szerveződések létrejöttéről.
Aki lemaradt az előadásról, ezen a felületen bármikor pótolhatja, szívből ajánljuk a megtekintését, ami elérhető a Göcseji Múzeum YouTube csatornáján.
