Nagyon sok szeretettel várunk minden érdeklődőt 2020. január 23-án, csütörtökön 16.00 órakor a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár előadótermébe, ahol a múzeum munkatársai a legfrissebb kutatási eredményeikről számolnak be. Tíz rövid előadással készülünk Önöknek, a program tematikája a következő:
Pillanatképek egy Zala menti kis falu életéből
Béres Katalin történész
Mozaikok Bagod történetéből
Dr. Szentmihályi Imre hagyatéka a Göcseji Múzeumban
Marx Mária etnográfus
2017 nyarán a család a Göcseji Múzeumba szállította a múzeum egykori igazgatójának, Dr. Szentmihályi Imrének és családjának írásos hagyatékát. Az anyag felöleli a Göcseji Múzeum működésének kezdetén keletkezett iratokat, a falumúzeum szervezése, a népi műemlékvédelem zalai munkáinak és Szentmihályi szerteágazó kutatásainak cédulaanyagát, a témáival kapcsolatos levelezést. Az iratok egy része Szentmihályi szüleinek kúriájából került a fiú – néprajzos-muzeológus szakember – tulajdonába. Ezek betekintést engednek egy középbirtokos, gazdasági végzettségű értelmiségi birtokviszonyaira, munkájára társadalmi életére és mindennapjaira, beleértve a szocializmus alatt elszenvedett veszteségeket és megaláztatásokat. Az iratanyag muzeológiai értéke igen nagy, ezenkívül kiállítási célra is remekül használható, tervezzük a bővített Falumúzeum kisnemesi kúriájának kiállítórészében felhasználni.
Rejtélyes sírok a vállusi pálos kolostorban
Simmer Lívia régész
Az évről évre egyre több önkéntest vonzó vállusi pálos kolostor feltárása 2019-ben is folytatódott. Az ásatás fő célkitűzése a templom teljes hosszának, valamint a kolostor szentélyhez kapcsolódásának meghatározása volt. A kutatómunka során azonban olyan „meglepetések ” tárultak fel, melyek új megvilágításba helyezik a korábbi feltárások eredményeit is.
A türjei Premontrei kolostor ásatásának 2019. évi eredményei
Orha Zoltán régész
A 2018-ban megkezdett munkálatok az elmúlt év októberében folytatódtak. A középkor mellett két új korszak emlékei is előkerültek a Nádas-patak fölé emelkedő dombról. Az egykori rendház területén az őskorban és a római korban is éltek emberek. A legfőbb kutatási célunk az Árpád-korban alapított monostor alaprajzának és építéstörténetének tisztázása volt. A kérdések egy részére a télies idő kezdete előtt választ kaptunk, a felfüggesztett feltárás befejezésére idén tavasszal kerülhet sor.
Zala megye az olajipar bölcsője
Kiss Nóra etnográfus
Az 1930-as évek végén, Zala megyében megszületett iparág, a kőolajipar nemcsak a környező falvak életére, hanem az egész ország gazdaságára is hatással volt. Új munka- és értékrend alakult ki, amely változásokat indított el a falvak népének önellátásra való törekvésében és a hagyományos paraszti életrendjében is.
Detektorral a határban – Fémkeresős kutatások Zala megyében
Eke István régész
A Göcseji Múzeum közel egy éve hirdette meg együttműködési programját a civil fémkeresősökkel. A programba olyan emberek jelentkezését vártuk, akik legális keretek között, a múzeummal együttműködve szeretnék a fémdetektorukat használni. Az előadáson az elmúlt 1 év közös munkájának eredményét mutatjuk be a nagyközönségnek.
Margit napok emlékezete régi fotográfiákon
Megyeri Anna történész
Három történet, három asszony. In memoriam Léránt Margit, Szalay Margit, Iliás Margit….
Képzőművészeti gyűjteményünk új kincsei
Dr. Kostyál László művészettörténész
A Göcseji Múzeum képzőművészeti gyűjteményét 2019-ben több olyan festménnyel is sikerült gyarapítani, melyek komoly mértékben csökkentették a kollekció eddigi hiányosságait. Ezek gyűjtőkörünknek megfelelően elsősorban zalai, vagy zalai vonatkozású festők alkotásai, számunkra ezért különös jelentőséggel bírnak. Igen fontos a két világháború között a nagybányai művésztelepen dolgozó Udvardi Ignác Ödön (1877-1961) Zalai malom c. olajfestménye (1952), mert az első e technikával készült alkotása a gyűjteményben, s mindjárt a korszak egyik hangsúlyos művének révén. Négy karakteres olajképet sikerült megvásárolni a keszthelyi Mikus Gyulától (1905-1996), a Balaton festőjétől, akinek művészete mindeddig nem volt reprezentálva a múzeumban. Ugyancsak a művészre jellemző, egyébként melankolikus hangvételű munkák kerültek a gyűjteménybe tavalyi (keszthelyi) kiállítását követően a jelenlegi legidősebb zalai származású festőművésztől, a keszthelyi születésű, Siófokon élő Csiszár Elektől (1932).
Gábriel József (1952-2015) hagyatékából Zalaegerszeg MJV vásárolt meg hat festményt, amelyek az utóbbi évben kerülhettek múzeumi nyilvántartásba. Egy közülük a művész korai, a többi pedig az utolsó alkotói periódusát illusztrálja. A sor végére kerül az egyetlen nem zalai művész, a Munkácsy-díjas Pető Hunor (1968) nagyméretű, szimbolikus jelenetet ábrázoló nyomata.
Érdekességek a restaurátorműhelyből
Horváth Imre restaurátor és Lebár Dávid segédrestaurátor
Megkezdődött a vöcköndi orgona felújítása. Hogyan újul meg egy orgona, ami elkerülte az I. világháborús ónrekvirálást?
Egy műtárgy festmény nemcsak a képről szól….hanem a képkeretről is. Egy blondelkeret restaurálása.
Különleges anyagok, ritka lehetőség – Egy rejtélyes feszület, a múzeum új gyöngyszeme
Határon átnyúló együttműködések a Göcseji Falumúzeumban
Varju András falumúzeumi osztályvezető
Határon átnyúlni lehet a klasszikusabb értelemben. Fontos együttműködések jöttek létre az elmúlt időszakban. Elég az éppen lezárt „Back in the day” SI-HU projektre, a 2020. márciusában induló „EUREVITA” AT-HU projektre, vagy lassan az előkészítés utolsó harmadába forduló DBU projektünkre gondolni. Azonban ahhoz, hogy jelenlegi határainkat „feszegessük” nem feltétlenül kell átlépni az országhatárt. Villantsuk csak fel emlékezetünkben a történelmi Zala Megye és a mostani határvonalát. Új elképzelésünk szerint a két vonal közötti, egykor volt „zalai” területek bekalandozásra invitáljuk majd látogatóinkat a Göcseji Falumúzeumba.
