Hír

Pillanatképek: Betekintő a Göcseji Múzeum kutatási eredményeibe a Magyar Kultúra Napja alkalmából

Dátum2019. 01. 16. Nagyon sok szeretettel várunk minden érdeklődőt 2019. január 23-án, szerdán 15.30 órakor a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár előadótermébe, ahol a múzeum munkatársai a legfrissebb kutatási eredményeikről számolnak be. […]
ElőadásPálos kolostorRégészet

Nagyon sok szeretettel várunk minden érdeklődőt 2019. január 23-án, szerdán 15.30 órakor a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár előadótermébe, ahol a múzeum munkatársai a legfrissebb kutatási eredményeikről számolnak be. Nyolc rövid előadással készülünk Önöknek, a program tematikája a következő:

Rejtőzködő évezredek a Zalaegerszegi Tesztpálya alatt

Simmer Lívia régész

A Zalaegerszegi Járműipari Tesztpálya építéséhez kapcsolódó próbafeltárás során több hektárnyi területre kiterjedő őskori településnyomok láttak napvilágot. A több ezer évesre keltezhető egész edények mellett oltártöredékek és állatábrázolások tanúskodnak az őskor emberének hiedelemvilágáról. A nagyberuházással párhuzamosan folytatott régészeti terepmunkák jelenleg is zajlanak.

Türje, a „Zala megyei Ják”

Orha Zoltán régész

2018 kora őszén került sor az országos jelentőségű műemlékünk, a türjei premontrei kolostor és templom régészeti kutatására. A kutatás sok új ismerettel gazdagította tudásunkat. Tisztáztuk a kolostor alaprajzát és más, kis híján feledésbe merült épületrészeket is napvilágra hoztunk. Értékes leletekkel (pl. komplett könyvveret garnitúra, ezüst pénzek) gyarapítottuk múzeumunk régészeti gyűjteményét.

Régészeti feltárások a leendő M76 autópálya nyomvonalán Keszthely-Fenékpusztán

Eke István régész

A Göcseji Múzeum munkatársai 2017. november és 2018. július között nagy felületű régészeti feltárást végeztek a leendő M76 autópálya nyomvonalán Keszthely-Fenékpusztán. A munkákat a Balaton Múzeum munkatársaival közösen végezték.

A közel 3 hektáros területen hat régészeti korszak leletei kerültek elő. A legkorábbit a középső rézkori Balaton-Lasinja kultúra képviseli, ezek mellett kora vaskori (Hallstatt kultúra), kelta, római kori, Árpád kori leletek kerültek elő. A feltáráson a legkésőbbiek a középkori Fenék faluhoz tartozó jelenségek. A leletanyag még feldolgozás alatt van, de már a feltárás alatt jól látszott, hogy az előkerült leletek jelentős adatokkal szolgálnak Keszthely környékének őstörténetéhez.

A vállusi pálos kolostor feltárásának legújabb eredményei

Simmer Lívia régész

2016 óta több intézmény összefogásával zajlik az elfeledettnek hitt vállusi pálos kolostor tervszerű feltárása. 2018-ban a közösségi régészet erejének köszönhetően látványos eredményt értünk el, az előkerült különleges leletanyag a szerzetesi élet hétköznapjaiba nyújt betekintést.

Gondolatok a nagykanizsai ferences templom építéstörténete kapcsán

Dr. Kostyál László művészettörténész

A mai Zala megye egyik legkorábbi, egyszersmind egyik leggazdagabb barokk műemléke a 18. század első évtizedeiben (valószínűleg 1714-1727 között) épült nagykanizsai alsóvárosi ferences templom. Építésének történetével kapcsolatban több olyan kérdés fogalmazható meg, amelyek megválaszolása a meglehetősen hiányos adatok miatt ma még nem könnyű. Először másfél évtizede, a várostörténeti monográfia 2. kötetében vetődött fel, hogy – a meglévő források, mint közvetett bizonyítékok alapján – a mai templom helyén korábban szükségszerűen kellett álljon egy korábbi, templomként használt, eredetileg is ideiglenesnek szánt, fából lévő építmény. Ennek problematikáját a közelmúltban megjelent, az épületet részletesen bemutató reprezentatív kiadványban foglaltam össze, megpróbálva összeegyeztetni a rendelkezésünkre álló adatokat. A rövid előadás – vagy inkább absztrakt – ennek a feltételezett fatemplomnak állít emléket.

Forintos Károly, egy eddig ismeretlen zalai

Béres Katalin történész

Egy külföldön felbukkant festmény segítségével próbáljuk kideríteni, ki lehetett Forintos Károly táblabíró. Miről árulkodik az öltözéke, a testtartása. Bemutatjuk családi kapcsolatait és beavatjuk a közönséget a kutatás módszertanába.

A vöcköndi orgona titka

Horváth Imre restaurátor

Hogyan került az orgona a múzeumba, mit rejt és vajon mi lesz a sorsa?
A 19. századi hangszer tavaly év végén, felajánlás révén került a Göcseji Múzeum restaurátor-műhelyébe, a vöcköndi római katolikus templomból. Amikor szétszedtük, azzal szembesültünk, hogy a burkolat belső felén feliratok láthatók. Mégpedig nemcsak szokásos bejegyzések, amelyek a hangszer felújításait hivatottak dokumentálni, hanem ennél jóval gazdagabb tartalom.

Változó múzeum – kreatív ötletek

Kissné Kovács Ágnes múzeumpedagógus

Hogy lehet kiállítás nélkül múzeumpedagógiai foglalkozásokat szervezni? Mik a tapasztalataink a „Kalandozások a múltba” című programunk közben, múzeumpedagógiai módszerek, „Ha hívtok, mi megyünk.” intézményi látogatás sok érdekes tárgy kíséretében, amelyeket ha jól szemügyre vesszük, csak mesélnek és mesélnek…