Napfényes őszi délelőtt, szakmai közönség előtt tartották meg a „Zalaegerszeg nevezetes személyiségei a 19-20. században” című konferenciát a város dísztermében. Olyan elődökről hallhattunk érdekességeket, akikre méltán lehetünk büszkék.
Hallottak már Háry Gyula Zalaegerszegen született festőművészről, akit annak idején egy lapon emlegettek Lotz Károllyal, Munkácsy Mihállyal, Zichy Mihállyal vagy akár Barabás Miklóssal? Gyönyörű és részletgazdag grafikáit is megcsodálták azok, akik meghallgatták dr. Kostyál László múzeumigazgató előadását. De azt is megtudtuk, hogy a művész a szőnyegtervezésbe is belekóstolt, vállalkozást is alapított erre a témára, sőt, az ötvöstárgyak és ékszerek készítésével is sikereket ért el. A hatalmas munkabírású ember igazán nagyívű alkotásai mégis a képzőművészeti művei voltak: a festmények és az aprólékos precizitással elkészített grafikák. Habár Háry Gyulát egész pályája a fővároshoz kötötte, életművében találunk néhány zalai témájú alkotást is: Zalaegerszeg látképét, a Deák teret ábrázoló grafikát, a Hévízi tavat vagy akár a sümegi várat bemutató festményt.
Hári Emma költőnő életútját Béres Katalin történész-főmuzeológus ismertette. Paraszti származásából adódó anyagi háttere és édesapja korai halála miatt szóba sem kerülhetett a továbbtanulás. A fiatal lány mégis kitűnő tanuló volt, nagyszerűen sportolt és hamar megmutatkozott tehetsége a költészet területén. Első verseskötete a Fehér tüzek címet viselte. Költeményei sikert és sok meghívást eredményeztek: szerzői estekre hívták Nagykanizsára, Budapestre, Győrbe, Szombathelyre. Az elkeseredettekért és a kiszolgáltatottakért mindig szót emelt, szociálisan érzékeny mozgalmak élére állt. A Zalaegerszegi Lánykongregáció és a Szepetki Lányegylet tagjaként sokat segített a falusi gyerekeknek és családjaiknak. „Emma kisasszony majd elintézi!” – mondták a szepetkiek, és valóban, Hári Emma kirándulásokat szervezett, segített a mindennapi ügyes-bajos dolgok elintézésében, a gyerekeknek meleg ruhát szerzett be, karácsonyi ünnepséget vezényelt le. A fiatal nő naplót is írt, amire néhány évvel ezelőtt egy helyi bolhapiacon bukkant rá egy szemfüles városlakó, és a másolatát a Göcseji Múzeumnak ajándékozta.
Kaszter Ödön gyógyszerész unokájával Megyeri Anna történész-főmuzeológus sokat beszélgetett, számos családi történetet tudott meg, amelyekből néhányat meg is osztott a közönséggel. Kaszter Ödön, akinek édesapja is patikus volt, a Kaszter-sarokházban nőtt fel, ebben az épületben a Kazinczy téren ma is gyógyszertár működik. Már fiatalként is népszerű ember volt a városban. Nagyszerű humora, és a mai szóval élve vagánysága sokak figyelmét felkeltette és népszerűvé tette. Zenélt, a helyi kaszinóélet meghatározó alakja volt, de vonzódott a technikai vívmányok iránt is. Rendkívül jól fényképezett, modern felfogású és kompozíciójú fotóit megtekinthette a publikum. 1916-ban megnősült, de a házaspárnak gyermeke nem született. Katona nem volt, ellenben lelkes vadász hírében állt, ahová szeretett vizslája mindig elkísérte, erről számos korabeli fotográfia is tanúskodik. Társadalmi életét tovább folytatva Láng Józseffel együtt megalapította az Ifjúsági Clubot, alapszabályokat állítottak fel, amelynek egyik tétele az volt, hogy kizárták a politikát. Az Országos Gyógyszerész Egyesület fővárosi találkozóin ő képviselte Zalaegerszeget, ilyenkor alkalmazottja, Kováts László fogadta a kuncsaftokat a patikában.
A rendezvényen egy igazi időutazáson vettünk részt, számos zalaegerszegi előddel megismerkedhettünk, köszönhetően még a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára és a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár munkatársainak. A konferencia elején ígéretet kaptunk arra, hogy hamarosan valamennyi előadás írott formában is megjelenik a „Zalaegerszegi füzetek” következő számában. Így aki a mai előadásra nem tudott eljönni, az is megismerheti Zalaegerszeg nevezetes személyiségeit.
