Sajtótájékoztató keretében két olyan civil fémkeresőst mutattunk be a sajtó képviselőinek, akik munkáinak köszönhetően több jelentős régészeti lelettel gazdagodott a közgyűjteményünk. A fémdetektort 2015 óta kizárólag szabályozott körülmények között, szigorú törvények betartása mellett, hatósági engedéllyel lehet használni Magyarországon. Az egyetlen módja, ha egy hobby-kincsvadász legálisan akarja kutatni a múlt értékeit, ha egy múzeummal együttműködési megállapodást köt, és a múzeum régészeivel közösen végzi a keresést. A közös munka aztán sok élményt, sok izgalmat és nem utolsó sorban sokszor az egymástól tanulást jelenti.
Országszerte egyre gyakoribb a pozitív példa, hogy a fémkeresősök felveszik a kapcsolatot a régészekkel. Erre a legismertebb eset a mohácsi csatatér kutatás. A csata pontos helyszínét illetően mindig is parázs viták zajlottak, de a közelmúltban elérkezett az idő, hogy újraértelmezzék a régi forrásokat. Ebben a szakmai kutatócsoportnak óriási segítséget nyújtanak a civil kincskeresők, akik saját felszereléseikkel, időt és energiát nem kímélve keresik a bizonyítékokat, a régmúlt leleteit.
A közös munkára szerencsére nálunk, Zala megyében is van példa. Két múzeumbarát fémkeresős mutatkozott be minap: Andri Zsolt és Kardos Tamás. Mindketten a civil munkájuk mellett általában hétvégenként űzik e nemes elfoglaltságot. Habár a konkrét helyszíneket nem említhették, megtudtuk, hogy legtöbbször szántóföldeken vagy akár erdőkben keresik a múlt titkait. Előfordult az is, hogy a múzeum ásatásain segítették a régészeti feltáró munkát. Kardos Tamás úgy fogalmazott, ezt a tevékenységet ő inkább értékmentésnek tekinti, nem a meggazdagodás a cél, hanem hogy az utókor még teljesebb képet kapjon a magyar történelemről. Erre nagyszerű példák azok a római kori, középkori és újkori tárgyak és pénzérmék, amiket e két kincskereső talált az elmúlt egy esztendőben.
S hogy mikként működik egy fémdetektor? Az állandó hangjelzés mellett a mélyebb frekvenciák a vas, a magasabb jelzések a nemesfémek közelségét jelzik. Egyetlen csalafinta fém van, az alumínium, ami a magas hangjával gyakran megtéveszti a kutatót. „Igazi kikapcsolódást jelent ez a foglalatosság, egyszerre jelenti a keresés élményét és a megtalálás izgalmát.” – fogalmazott Andri Zsolt gépészmérnök.
Az viszont elgondolkodtató, ami egy régészeti konferencián a közelmúltban elhangzott. Csak félve tudják megbecsülni az illegális fémkeresők táborát, óvatos becslések szerint is 3-5 ezerre tehető országos szinten a számuk. De a törvény életbelépése óta egyre többen keresik fel közülük a múzeumokat. Bízunk benne, hogy a Göcseji Múzeum is gyarapíthatja segítőinek a számát, mert hisszük azt, hogy ez mindannyiunk közös érdeke.
