Március közepétől új műtárgycsoport várja azokat az érdeklődőket, akik a zalaegerszegi városháza környékén járnak.
A múzeum kihelyezett vitrinkiállítása ez alkalommal a húsvéti ünnepkörhöz igazodott, és képeslapokat, valamint szentképeket lehet megtekinteni. Kiss Nóra néprajzkutató kolléganőnk külön blogot írt a témával kapcsolatban, amit a vitrin hátfalán elhelyezett QR-kód segítségével lehet elolvasni.
A tablókiállítás az 1920-as évektől egészen napjainkig mutat be néhány jellegzetes képeslapot, amelyekről a jól ismert szimbólumok, mint a bárány, a csibe, a tojás, a zöldág, a nyúl tekint vissza a szemlélőre. A nyúl a termékenység és a tavasz jelképe, de nem árt tudni, hogy a magyar ünnepi szokásokba véletlenül került be.
E jelkép német hatásra, félreértés révén terjedt el hazánkban a 20. század elején: egyes német vidékeken szokás volt, hogy húsvétkor császármadarat (németül: Haselhuhn-t) és tojásait ajándékoztak egymásnak az emberek. Ezt a német szót rövidítve Hasel-nek mondták, ami nagyon hasonlít a nyúl német nevére, a Hase-ra. E két név összekeveredett, ezért hoz tojásokat a húsvéti nyúl hozzánk.
A vitrinkiállítást a zalaegerszegi városháza aulájában április közepéig tekintheti meg a közönség.
A húsvéti ünnepkörrel máskor is foglalkozunk itt, a Göcseji Múzeumban. Április 1-jén családi napra, kézműves foglalkozásokra, játékra hívunk kicsiket és nagyokat, április 5-én pedig tojásíró workshopra várjuk a felnőtteket és a fiatalokat. Dömötör Andrea hímestojásfestő népi iparművész megtanítja az érdeklődőket az alapfogásokra, mi az íróka, hogyan kell azt használni, milyen színekhez jó nyúlni, hogy a hímestojás igazán szemet gyönyörködtető legyen.
