Jó hangulatú rendezvénnyel folytatódott a Múzeumi esték sorozatunk. Ez alkalommal ismét a Göcsej sorozatból hallgathattunk meg egy remek előadást, Marx Mária etnográfus a paraszti táplálkozás rejtelmeibe avatta be a közönséget.
Időben egészen a 18. századig szaladtunk vissza, hiszen ez az a kor, amikor a parasztság nagyjából egységes képet alkotott Európában. Megtudtuk, hogy kétféle értékrend és táplálkozási kultúrát különít el a szakma, ami nagyon sokáig jellemző volt a kontinensen. Az egyik a déli, vagyis a mediterrán értékrend volt, amit a római civilizációból eredeztetünk, a másik, az északi barbár táplálkozási kultúra. Amíg a mediterrán kultúrában a civilizáltság volt a legfőbb értékrend, a szántóföld a kultúrtáj, fő táplálék a gabona, az olaj és a sajt, italuk a bor, addig az északi kultúrában az erdőkben történő vadászat, a húsevés, a zsír használata, a vaj, a túró és a tej voltak a kiegészítő táplálékok, italuk pedig a sör.
Mi volt jellemző a paraszti táplálkozásra mai szemmel nézve? Sokkal egyhangúbb volt az étkezés, kisebb volt a választék, szezonális volt az ételek elérhetősége, ezért nagyobb szerepet kapott a tartósítás. Szemléletes fotókat láttunk Bruegel, a flamand festő alkotásaiból, még a legapróbb részleteket is megfigyeltünk egy-egy festményen. De szó esett a magyarországi halfogyasztásról, a 19. században megjelent új növényfajtákról (krumpli és kukorica), és többen felfedeztünk az előadás közben először hallott ínségeledeleket, mint a sulyom, a lednek és a makkliszt. A parasztság életében már csak a mértékletesség miatt sem volt tea és csokoládé (számukra a magas ára miatt sem volt elérhető), de az új italt, a kávét is cikóriából készítették. A program végén szó esett az ún. címerételeinkről, amivel az országot mások könnyen azonosítják, ilyen a húsos káposzta és a töltött káposzta, de ezekről megtudtuk, hogy török eredetűek, a gulyást pedig nem paprikával készítették. A mai vasárnapi ebédek elengedhetetlen fogása, a rántott hús pedig eredetileg arab származású, ami Spanyolország, Itália közvetítésével, Bécsen keresztül ért el hozzánk.
Ha meg szeretné hallgatni Marx Mária etnográfus előadását, YouTube csatornánkon megteheti: https://www.youtube.com/watch?v=a_4r15-LPeg
Legközelebb március 10-én várjuk az érdeklődőket személyesen vagy online, akkor ismét a magyar történelem vitatott személyiségei lesznek terítéken, ifj. Bertényi Iván történész, a bécsi Collegium Hungaricum tudományos főmunkatársa beszél Tisza Istvánról. Az előadás arra tesz kísérletet, hogy röviden felvázolja Tisza politikai arcélét kora összefüggéseiben, majd bemutassa, hogyan alakult emlékezete az elmúlt száz évben.
A Múzeumi esték sorozatunk fő támogatója a Nemzeti Kulturális Alap.
