A falumúzeum a közeljövőben kezdődő átépítése apropóján a szabadtéri néprajzi múzeumok szakmai terveiről tartottunk kétnapos konferenciát a Göcseji Skanzenben. A város nevében Tolvaj Márta alpolgármester köszöntötte a konferencia résztvevőit. Köszöntőjében kiemelte: a magyar népi hagyomány és a göcseji örökség évszázadokon át csiszolódott és igazi kinccsé vált. Ezért fontos, hogy az utókornak is megőrizzük ezt az értéket.
Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója bevezető előadásában felhívta a figyelmet a felelősségünkre és egyik fontos feladatunkra, az élményadásra. Abban a világban, ahol órákat ülünk a számítógép előtt, okostelefonunkat a végtelenségig használjuk, a televíziózásról már nem is beszélve, igenis szükség van arra, hogy a természetben megtaláljuk a békét. Jól eső érzés a régi korok házai között lenni, az elődeink által használati tárgyakat megérinteni és megtanulni a használatukat, kecskét etetni vagy a kertből paradicsomot leszakítani és azonnal elfogyasztani. Ma már ez az élmény!
Dr. Szabó Sarolta, a Sóstói Múzeumfalu igazgatónője a befejezéshez közeledő fejlesztésükről számolt be. Nyíregyháza az idegenforgalmi kitörést három elemtől várja: az állatparktól, a termálfürdőtől és a Sóstói Múzeumfalutól. Ezért is vágott bele a város a TOP-program által biztosított keretösszegből a létesítmény fejlesztésébe. A 7,5 hektáron lévő szabadtéri néprajzi gyűjtemény területén új látogatóközpontot, szabadtéri színpadi lelátót, műtárgyraktár épületet alakítottak ki, parkosítottak, fejlesztették a közműhálózatot és a meglévő játszóteret, ami kitűnő helyszíne néhány múzeumpedagógiai foglalkozásuknak is.
Az 50 éves Magyar Olaj- és Gázipari Múzeumot Tóth János igazgató mutatta be a közönségnek. Sok érdekes történetet hallottunk az alapításról, a Zsigmondy-gyűjteményről, Papp Simon újratemetéséről, a türelemüvegekről, a Szent Borbála szobrokról.
Egy másik megvalósult fejlesztésről is hallottunk Prokné Tirner Gyöngyi intézményegység vezetőtől. Zalaegerszegen a Gébárti Kézművesek Háza bővítése nyár végén készült el. A szakmai konferenciáknak, kiállításoknak, kisebb fesztiváloknak, hagyományőrző rendezvényeknek helyet adó épület méltán kedvelt a városlakók körében. Faműves-, fazekas- és kovácsműhelyében sokan elleshették a szakmák fortélyait. A már 28 éve megrendezett GébArt Nemzetközi Művésztelepen pedig 159 művész élvezhette a város kínálta lehetőségeket és a táj adta szépséget, s mindezt több mint 500 képzőművészeti alkotással köszönték meg. A jelenlegi bővítés legnagyobb attrakciója az ún. vezérjurta végső helyének elhelyezése lett.
Szeder-Kummer Mária, a Zalai Falvakért Egyesület programfelelőse egy nemrég elindított határon átnyúló projektről számolt be. A szlovén-magyar együttműködés a tájházak védelmére és megismertetése céljából jött létre. Mindkét országban feltérképezik azokat a néprajzilag fontos épületeket, amelyeket egy csokorba gyűjtve turisztikai csomagként kiajánlhatók a közönségnek. Gondoljunk a kávási, a dötki, a zalaszentgyörgyi, a gyenesdiási tájházakra – igazi gyöngyszemek. A „Houses – tájházak útja” című projektben a szervezők a környékbéli szállodák partnerségét is keresik.
Sebastian Szaktilla projektpartner az ún. „Deutsche Bundesstiftung Umwelt” és a Göcseji Múzeum közös tervéről beszélt. Ez a német alapítvány amúgy számos megvalósult létesítménnyel büszkélkedhet Magyarországon is, ilyen a Fővárosi Állat- és Növénykertben található energiajátszótér&rally vagy az Őrségben elindított Zöld Kis Tudós projekt, melynek keretében a diákok a hazánkban található lepkéket ismerhetik meg. Zalaegerszegen egy mintagazdaság létesítését tervezik, amely a számtalan fajtájú zalai almát hivatott megismertetni és aminek a helyszíne a Göcseji Falumúzeumban, a nemesi kúria kertjében lesz.
A Vasi Skanzentől Dr. Horváth Sándor intézményvezetőt köszönthettük a szakmai konferencián, akitől azokat a problémákat hallottuk, amikkel mi is nap mint nap küzdünk. Hiszen egy falumúzeum mindig „éhes”: a zsúpolás, a karbantartás, az állatok ellátása, a kertészeti munka mind óriási pénzt emészt fel. A fiatalok megszólítása is igen nehéz, egyre kevesebben ismerik a régi korok szinte elfeledett szakmáit.
Tamara Muhič, a szlovén „Back in the day” projekt koordinátora a konferencia résztvevőinek bemutatta a rakicani (battyánfalvai) várkastély jelenlegi helyzetét, a programjaikat, miközben kitért a Göcseji Falumúzeummal közös projektünkre is, amelynek fő célja a tudásbővítés, a szakmai ismeretátadás és egy közeljövőben épülő égetőkemence létesítése. Kiss Nóra, a nagykanizsai Thúry György Múzeum néprajzosa az egyik kutatási területébe avatta be a közönséget, a földgázszolgáltatás kezdeti éveiről mesélt érdekességeket. A konferencia végén Varju András, a Göcseji Múzeum falumúzeumi osztályvezetője ismertette azt a programot, amelyet nemrég a Savaria Múzeummal közösen nyújtottunk be és reményeink szerint a népi kismesterségek megmentését szolgálja.
Sok értékes előadás, szakmaszeretet, ötletgazdag megoldások és jövőbeni elképzelések. Ezzel az összegzéssel zártuk a kétnapos konferenciát, s azzal az ígérettel, hogy jövőre egy új témával ismét találkozunk.
