Gyűjtemény

Történeti gyűjtemény

Dátum2021.05.27. A Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága - Göcseji Múzeum történeti gyűjteményének bemutatása. A gyűjtemény létrejötte, gyűjtőkre, kiemelt darabjai.
Kutatás

A történeti gyűjtemény három egységből áll: a tárgyak, a dokumentumok és az eredeti, forrásértékű fényképek gyűjteményéből.

A történeti gyűjtemény létrejötte és fejlődése

A történeti leltárkönyvet 1967-ben nyitottuk meg, de önálló, a néprajzi gyűjteménytől elkülönült gyarapítás valójában csak 1974-ben, az első történész muzeológus munkába állásával indult meg. Ekkor kezdtük a dokumentumok leltározását is. Napjainkban mintegy 8000 tárgyat és 16 és félezer történeti dokumentumot tartunk számon. 2004-től az eredeti forrásértékű fotókat önálló gyűjteményi részként leltározzuk, a képek, negatívok száma kb. 6500 darab.

A gyűjtemény területi és időbeli határa

Gyűjtőkörünkbe tartozik Zala megye északi része, a Göcsej vidéke, kiemelt feladatunk a megyeszékhely, Zalaegerszeg és vonzáskörzete új- és legújabb kori történeti emlékeinek gyűjtése.

Kiemelt darabok

Gyűjteményünk kiemelt darabjai közé tartoznak a két neves zalai köznemesi família, a Csány és a Deák család örökségéből származó bútorok, Deák Ferenc életéhez, munkásságához és kultuszához kapcsolódó tárgyak, fotók, dokumentumok. Zalaegerszeg polgárságának életmódját, az őket körülvevő tárgykultúrát többek között az építész Morandini Tamás, az orvos Schlemmer József, a tanár Izsák Gyula, valamint a város jeles polgármestere, Czobor Mátyás hagyatéka reprezentálja.

A gyűjtemény törzse

Gyűjteményünk legjelentősebb részét az itt élők múltbeli életmódjára, foglalkozására utaló tárgyak, viseleti darabok, valamint a megyében élő kisiparosok emléktárgyai: műhelyberendezései, szerszámai, dokumentumai jelentik. Kiemelkedő értéket képviselnek a céhemlékek: festett zászlók, ládák, pecsétlők; a vétyemi üveghuta szépséges háztartási üvegei, a zalaegerszegi fényképészek műtermi eszközei, a Vámossy késescsalád hagyatéka, a Bita fodrászüzlet berendezése, kereskedők árukészlete, számlái.

A történeti gyűjtemény rendszerváltás utáni anyaga

Számottevő a rendszerváltás után megszűnt intézmények hozzánk került emlékanyaga is. Mindig fontosnak tartottuk a közelmúlt, sőt napjaink gyorsan avuló tárgyi világának gyűjtését, megőrzését. Jelentősen gyarapodott múzeumunk az Így éltünk… kiállítás-sorozat az 1950-es, ’60-as, ’70-es évek mindennapjait, a szocializmus korszakának jellegzetes használati tárgyait megidéző darabjaival; ma már a ’80-as évekre koncentrálunk.

Sporttörténet

Szerényebb mértékben sporttörténeti relikviák is kerültek hozzánk a Testedzés és életöröm kiállításnak köszönhetően.

Iskolatörténet

Fontos az iskolatörténeti gyűjteményünk. A századelő falusi elemi iskoláinak berendezését, szemléltető eszközeit az egykori dötki és hottói elemi iskolából gyűjtöttük, ajándékozás révén került hozzánk két tanítóházaspár hagyatéka. Dokumentum gyűjteményünkben majd minden iskolatípus füzetei, tankönyvei, bizonyítványi, iskolai értesítői fellelhetők, s számottevő a tanári kézikönyvek, évkönyvek, szakkönyvek száma is.

Ruhagyár

Városunk 20. századi történetében fontos szerepet töltött be a település első gyára, a zalaegerszegi Ruhagyár. Felszámolásakor, és azóta is számtalan munkaeszközt, fotográfiát gyűjtöttünk a nagymúltú üzemből.

Dokumentumok, képeslapok, fotók

Külön kezeljük a dokumentumként leltározott, a történelmi Zala megye településeit ábrázoló képeslapok és egyéb alkalmi lapok 3300 darabos gyűjteményét, valamint a mintegy félszáz történeti értékű 18-19. századi metszetet. Szekrénykataszteri rendszerben tároljuk a majd 3000 darabos szórvány sajtó anyagunkat. 2004-ig dokumentumként leltároztuk az 1880-as évektől általánossá vált fényképezés emlékeit, a zalai hivatásos, valamint amatőr fotósok munkáit is. A mintegy 6500 fénykép között különösen értékesek a Gönczi Ferenc néprajzkutató által a 19–20. század fordulóján készíttetett faluképek, eseményképek, tájképek.

Újabban váltak ismertté az 1860-as évektől Zalaegerszegen működő Tömöry Ferenc felvételei, értékesek az őt követő fotográfusok, Antal Béla, ifj. Knébel Ferenc, Szigeti József, Saly Viktor, Vajda Dóri munkái. Kiemelkedő történeti értékkel bírnak az 1920–1940 között Zalaegerszegen élt Serényi Árpád fényképész fotográfiái.

A 2004-ben megnyitott eredeti, forrásértékű fényképek gyűjteményében hasonló témákban, azonos alkotóktól is folyik tovább a gyűjteményezés. Különösen izgalmasak a falumúzeumi darálóba rejtett, onnan az 1956-forradalom évfordulóján, 2006-ban előkerült, az 1956-os eseményeket megörökítő negatívok, melyeket restauráltattunk; valamint a 20. századi város- és eseményképek, amelyek a korszak első felében még poros kisváros, Zalaegerszeg középvárossá válását, modernizálását dokumentálják.

Kérdésed van?

Történeti gyűjtemény
Kissné Béres Katalin Osztályvezető, történész-főmuzeológus Göcseji Múzeum