Hagyományosan világszerte szeptember 27-én ünneplik az Idegenforgalmi (Turisztikai) Világnapot. Ennek az 1980 óta elfogadott világnapnak az a célja, hogy felhívja a figyelmet és elősegítse a turizmus fejlődését. Az UNWTO (Turisztikai Világszervezet) alkotta meg a turisztikai etikai kódexet, melyet a csatlakozó 156 ország elfogadott.
Az idegenforgalom, turisták fogadása minden térség, város fontos bevételi forrása. Az ipari forradalom egyik fontos „mellékhatása” többek között az lett, hogy a nyolcórás (kezdeti 10, 12 órás) munkanap bevezetésével kialakult a szabadidő. Igény lett a szabadidő, a szabadság hasznos eltöltésére. Az emberek a heti, évi munkahelyi robot mellett vágytak arra, hogy a szabadidejüket változatosan, szórakoztatóan és nem utolsósorban pihentetően töltsék el. Ezek az igények hívták életre a gazdaság egyik legfiatalabb ágát, a turizmust. A 20. században így Magyarországon is felismerték az idegenforgalomban rejlő gazdasági lehetőségeket, megkezdődött a turizmus tudatos fejlesztése. Ekkor váltak népszerűvé az északi középhegység, a Dunakanyar vagy a Balaton frissen felépített üdülőhelyei.
A harmincas években a propaganda egyik fontos eleme lett, hogy a magyar városokban ünnepi heteket, játékokat rendeztek. 1935-ben ehhez a mozgalomhoz csatlakozott Zalaegerszeg is. Czobor Mátyás polgármester kezdeményezésére ekkor rendezték meg először a Göcseji Hetet. A nagyszabású rendezvény célja az volt, hogy megismertessék az ideérkezőkkel a Göcsej és város sajátosságait, kulturális értékeit és az elmaradott vidéket bekapcsolják a turizmus vérkeringésébe, hiszen Zalaegerszeg sokáig nem szerepelt kiemelt fontosságúként a turisztikai térképen.
A szocializmus éveiben Zalaegerszeg az ide telepített ipari létesítmények és növekvő gazdasága hatására újra jelentősebb szerepet kapott. Az idegenforgalom szempontjából döntő fontosságú lett az 1968-ban átadott Göcseji Falumúzeum, mely az ország első szabadtéri múzeuma lett. Kiemelt jelentőségű a megyében az olaj és földgáz, mely országos múzeumot kapott 1969-ben. Városunkba látogatók turistáknak hívogató a bazitai TV-torony, a Mária Magdolna Plébániatemplom, a Kvártélyház, a Dísz tér.
A turisták általában nem hagyják el üres kézzel a meglátogatott városokat, nevezetességeket. Ízelítőül a Göcseji Múzeum gyűjteményeiből válogatva néhány jellegzetes szuvenír tárgyat mutatunk, hogy a hetvenes, nyolcvanas években milyen kincsekből válogathatott városunkba látogató turista:
1. Műanyag keretbe foglalt kép a Mária Magdolna Plébániatemplomról
2. Zománczott kitűzők, melyeken a városra jellemző fontos motívumok fedezhetők fel (virág és gépipar valamint a két múzeum jelképei: olajtorony és parasztház)
3. Képeslap Zalaegerszegről: bazitai TV-torony, belváros a mária Magdolna Plébániatemplommal, Dísz tér, Városi sportcsarnok
4. képeslap: Zalaegerszeg belvárosának utcatérképe, rajta a fontosabb vendéglátóhelyek
Manapság városunk turizmusa is jelentősen változott, az épített emlékek megismerése mellett fontos szerepet kapnak a gasztronómiai élmények, a fesztiválok, sportolási lehetőségek vagy akár az extrém kikapcsolódási lehetőségek. Természetesen a szuvenír tárgyak is változtak, a helyi Tourinform iroda kínálatában a képeslapok, könyvek mellett már helyi társasjáték, színező, de már a lekvár is megtalálható.
