Blog

Történelmi tények a csendőrségről

Dátum2021. 04. 24. Biztosan mindenki emlékszik a legendás Luise de Funés főszereplésével vetített francia filmsorozatra, melynek főszereplői a kisváros csendőrei voltak. Európa számos országában létezik és létezett a sokszor a szervezetileg hadsereghez tartozó, […]

Biztosan mindenki emlékszik a legendás Luise de Funés főszereplésével vetített francia filmsorozatra, melynek főszereplői a kisváros csendőrei voltak. Európa számos országában létezik és létezett a sokszor a szervezetileg hadsereghez tartozó, katonai elvekre épülő rendszerint rendőri szervezet, melynek fő feladata a rendfenntartás.

Bár április 24-e, Szent György napja (1992 óta), hivatalosan a rendőség ünnepe, az ő munkájukat többé-kevésbé ismerjük, azonban a velük párhuzamosan létező szervről, a csendőrségről a köztudatban kevesebb információ él. Sokan össze is keverik a két szervet. Ma már nincs csendőrség, de volt a magyar történelemnek egy hivatalosan 65 éven át tartó korszaka, mikor a két rendvédelmi szerv egymás mellett létezett. Ugyan a csendőrök hivatalos ünnepe a Horthy-korszakban február 14-e volt, mégis az egykori római katona és vértanú napján emlékezünk meg róluk is (Szent György a leginkább sárkányt legyőző lovag képében megjelenő vértanú, a tizennégy segítő szent egyike. Szinte az egész világban ismerik, többek között a juhászok, pásztorok, mészárosok, katonák, a biztonsági szolgálatok és a rendőrök védőszentje is).  

A csendőrség története Magyarországon 1849-ig vezethető vissza, de hivatalosan a magyar Országgyűlés az 1881-es törvényével hozta létre. Amikor a rendőrség állami irányítás alá került, egyértelmű felosztás lett: a rendőrök a város, a csendőrök a vidék biztonságáért feleltek, de persze voltak átfedések, a csendőrök az egész ország területén működtek a rendőrség mellett. Néhány érdekesség a csendőrökről:

  • fő feladatuk a közbiztonság és a rend védelme volt
  • fénykorában a csendőrség 90 %-os felderítési aránnyal működött
  • kezdetben 6, majd 1938- 1941 között 10 csendőrkerület létezett az országban
  • parancsnokságokat, laktanyákat a nagyobb városokban hoztak létre
  • nem lehetett bárkiből csendőr: csak 19 és 40 év között, nőtlen (vagy gyermek nélküli elvált vagy özvegy), gyermektelen, legalább 163 cm magas, jó fizikumú, feddhetetlen erkölcsű, írni-olvasni tudó férfi lehetett
  • egy járőrpár 120 km² területért felelt
  • feljegyezték, hogy egy csendőr 20 év szolgálat alatt annyit gyalogolt (portyázott), hogy többször is körbejárta az Egyenlítőt
  • később lovas és kerékpáros csendőrök is voltak
  • A csendőr nem kerülhetett bizalmas kapcsolatba a falu lakosságával, még ételt-italt sem fogadhatott el
  • csendőrnek lenni komoly társadalmi előrelépés volt, hiszen a többség szegény családból származott és még nyugdíjat is kaptak (300-400 pengős fizetés)
  • megtakarításához munkaszolgálata alatt kétszer juthatott, ha megnősült vagy ha nyugdíjba ment
  • a csendőrök laktanyákban éltek, hogy bármikor mozgósíthatók legyenek
  • a csendőr jó partinak számított, de a legénység csak 30 %-a nősülhetett meg
  • jellegzetes viseletük a kakastollas kalap (éberséget jelképezte)
  • fő fegyverük a puska és a szurony voltak
  • felszerelésükhöz tartozott még a bilincs és a jegyzetfüzet is
  • a csendőrök évente kétszer vásárolhattak ruházatot, amit szabó készített méretre
  • a csendőrök is haladtak a korral: 1930-as évektől a 700 fős személyzet már 300 szolgálati autóval rendelkezett
  • 1945-ben oszlatták fel a csendőrséget
  • a második világháború idején több, addigiaktól eltérő feladatot is kaptak (deportálások), amik miatt számos ítélet született a csendőrség ellen (sokukat internálták, megfigyelés alatt tartották és többnyire csak segédmunkás munkát találhattak)
  • ezek alól 1989 után nyertek felmentést

A zalaegerszegi csendőrlaktanya jelentős állami beruházással épült fel a Kossuth utca kórház felőli oldalán. A zalai csendőrök a IV. csendőrkerület parancsnokságához tartoztak és a „csendőrszárny szakasz őrsparancsnokság” tisztjei és legénysége számára elengedhetetlen volt a laktanya építése. Az állam Grünbaum Ferenctől vásárolta meg a telket, amihez a város még 30 négyszögölnyi területet adományozott. A kivitelezési munkával Gráner Lipót fia céggel közösen nyerte el Morandini Tamás 1901. júliusában. Később az utca frontján hosszan elnyúló, sátortetős épületre még két emeletet húztak, alsó szintjén meghagyták a korabeli vakolatkiképzést. Ma lakások és üzletek találhatók benne.

Kérdésed van?

Történelmi tények a csendőrségről
Erős Krisztina Történész-muzeológus Göcseji Múzeum