Néhány napja a Facebookon figyelemreméltó felhívással találkoztam, amit egy külföldön élő magyar hölgy tett közzé, az általa a regensburgi bolhapiacon talált és megvásárolt emlékkönyv kapcsán. A könyvecskébe egykor egy fiatal zalaegerszegi leánynak, Csóka Jolánnak írtak barátai, osztálytársai kedves üzeneteket és versikéket az elmúló diákévekről, az örök barátságról, és rajzoltak bele színes virágcsokrokat, madarakat. Az új tulajdonos azzal a szándékkal tette közzé az emlékkönyv lapjairól készült fotókat, hogy megtalálva Csóka Jolán leszármazottait, rokonait, visszaadhassa nekik ezt az országtól távol megtalált emléket. A felhívást nagyon sokan megosztották, egyelőre eredménytelenül, így felvetődött, hogy az emlékkönyv a Göcseji Múzeumba kerülhetne. Ez indított arra, hogy utánajárjak, ki lehetett az ifjú hajadon. A fotók alapján annyit lehetett tudni, hogy 1934-ben IV. osztályos tanulóként fejezett be egy iskolát, 1935-ben pedig kereskedelmi tanfolyamra járt, valamint osztálytársainak neve is látható volt a képeken.
A kutatásban a két világháború közötti Zalaegerszeg történetének egyik legfontosabb forrásához, a Zalamegyei Ujság digitalizált, interneten is kutatható lapszámaihoz fordultam először. Pillanatok alatt jó néhány információ derült ki róla. Csóka Jolán a helyi Állami Polgári Leányiskolában (ma az Ady iskola régi szárnya) fejezte be tanulmányait 1934-ben. Mivel ebben az iskolatípusban a 10-14 éves korú leányokat oktatták, így nem volt nehéz kiszámítani, hogy 1920-ban születhetett. S hogy miért fordult elő egy tizenéves leány neve a helyi sajtóban többször is? Mert Jolánban színészi hajlamok buzogtak, valószínűleg szeretett szerepelni. Már 2. polgárista korában részt vett az iskola táncvizsgáján, ahol a Farkasovszky Terike, a népszerű tánctanárnő által betanított Jancsi és Juliska című három felvonásos mesebalettet mutatták be, s amelyben Jolánka Mikiegérként lépett a világot jelentő deszkákra. A tudósításból az is kiderült, hogy volt egy nővére is, Magda, aki egy évvel előtte járt a polgáriba. Róla az újságból további érdekes életrajzi adatokat tudhattam meg: elvégezte a Notre Dame zárda tanítóképzőjét, majd a II. világháború idején vöröskeresztes nővérnek képezte magát, végül 1942-ben, már a Délvidék visszacsatolása után Lendvarózsavölgyre (ma: Gančani) nevezték ki tanítónőnek. Innen sorsa ismeretlen előttünk.
Csóka Jolán Zalaegerszegen maradt, foglakozására egyelőre nem derült fény. Bizonyára mélyen vallásos leány lehetett, hiszen tagja lett a Leánykongregációnak, a katolikus ifjúsági leányszervezetnek. Ebben a közösségben továbbra is színpadra léphetett, hiszen a kongreganisták rendszeresen tartottak műkedvelő színielőadásokat a Katolikus Kultúrház (ma önkiszolgáló étterem) modern színpadán. A Zalamegyei Ujság szerint 1939-ben – igaz mellékszereplőként –, részese volt egyik nagysikerű előadásuknak, az ókori Rómában játszódó Fabiola című előadásnak. A Wiseman bíboros által írt darab egy pogány római úrnő, Fabiola megtéréséről szólt. A darabról bővebben itt: https://www.libri.hu/konyv/nicholas_wiseman.fabiola-1.html
A kutatás ezen pontján eszembe jutott, hogy fotógyűjteményünkben több fényképeket is őrzünk az előadás szereplőiről. Rögvest megkerestem a nyilvántartásban, s kiderült, hogy leltározásukkor csak néhány adatot tudtunk feljegyezni róluk. Most, a sajtótudósítás segítségével sikerült azonosítani a fotográfiákon látható szereplőket.
Középen a kongregáció prézese (lelki vezetője), Vecsey (Lipics) József káplán ül, tőle jobbra a darabot betanító Hegedűs Klára, zalaegerszegi származású színésznő, balra a kongregáció prefektája, Vöröss Margit foglal helyet. A főszerepet Márk Magda játszotta, ő Hegedűs Klárától jobbra látható, mellette az Ágnes szerepét játszó Háry Mária. Lipics Józseftől balra a második, Galambos Ilona, mint pogány úrnő, tőle balra a város ifjú költőnője, Háry Emma látható, Syra rabnő jelmezében. A csoport előtt a földön Kovács Mária ül, aki a fekete bőrű rabszolgát alakította. A hátsó sorban balról a második Háry Márta, ő a bemutató előtt angyal jelmezben nővére, Emma versét szavalva köszöntötte a közönséget és kérte figyelmüket. Neve olvasható Csóka Jolán emlékkönyvében is, hiszen osztálytársak voltak a polgári iskolában. Minden bizonnyal Jolán is látható a fotográfián, valószínűleg a hátsó sor fiatal leányainak egyike. Mivel csak kisebb, meg nem nevezett szerepben lépett a színpadra, így sajnos, őt nem sikerült azonosítanunk.
Családjával kapcsolatban csak feltételezéseink vannak. Mindössze egy Zalaegerszegen élő Csóka vezetéknevű személy fordul elő a Zalamegyei Ujság hasábjain az 1930-40-es években, Csóka János rendőrtiszt helyettes. Lehetséges, hogy ő Magda és Jolán édesapja. A bizonyosság megszerzéséhez, a család további sorsának kiderítéséhez azonban már levéltári kutatások szükségesek.
