Április 8. a Roma Kultúra Világnapja. 1971-ben ezen a napon ült össze Londonban az I. Roma Világkongresszus, hogy megfogalmazza a világban szétszóródott népcsoportok testvériségét, nemzeti mivoltát. Ezen a kongresszuson fogadták el a ma is általánosan használt cigány zászlót, a roma önmegnevezést és a cigány himnuszt is.
A Roma Kultúra Világnapja alkalmából egy zalai cigány fiatalemberre, Cséplő Gyurira emlékezünk, aki a szegény sorból kitörni vágyásával és tragikusan rövid életével került be a híres zalaiak közé, köszönhetően a róla forgatott filmnek. Schiffer Pál filmrendező 1977-es dokumentarista drámája, a Cséplő Gyuri a vasfüggönyön túlra is eljutott, itthon pedig máig a legfontosabb magyar filmek között tartják számon.
A Zalaegerszegen 1977. november 15-én bemutatott alkotásban Cséplő Gyuri a saját életét játszotta; a faluszéli nyomorból kitörni akaró fiúét, akinek egyetlen vágya, hogy saját háza legyen a faluban. Ezért két társával útnak indult az ígéret földjére, Budapestre, ahol, úgy gondolta, összegyűjthet akár havi 18-20 ezer Ft-ot is. A fővárosban keményen dolgozott, megtapasztalta a fizikai munkások nehéz életét, az előítéletességet és a segíteni akarást is. A remények városa azonban nem kötötte magához Gyurit, ritmusa, szokásai, elvárásai inkább taszították, mint vonzották. Szívbetegsége is lassan elhatalmasodott rajta, bár még senki sem tudta, mekkora a baj. Szédült, légszomja volt, úgy érezte, ez csak otthon múlik el. Végül taxival tért vissza a faluvégi putriba, ahol „azon a télen a cigánytelep lakói úgy figyeltek a szavára, mintha a vajdájuk szólt volna hozzájuk. Tudták ugyanis róla. hogy ő megkísérelte azt, ami nekik talán soha sem jutott volna az eszükbe. Elindult a világba a mesebeli királyfiként, túlment az öreg fahídon, túl a kökényesen, s túllépett azon a határon, amely számukra az univerzum szélét jelentette.” (Pánczél István, Zalai Hírlap)
Gyuriban a nagy tervek a hazatérése után is dolgoztak tovább: el akarta végezni az általános iskolát, bejárni Zalaegerszegre dolgozni, segíteni a helyi cigány közösséget és elérni a vágyát, a saját házat Németfalun. Súlyos szívbaja azonban megakadályozta ebben, műtétre várt. Még megérte, hogy a telepről beköltözhetett a faluba, de néhány hónap múlva, 1978. szeptember végén egy szívroham végzett vele. Az éppen zajló londoni magyar filmhét vetítéséről sírva jöttek ki az emberek, amikor Schiffer Pál rendező, aki a forgatás után is barátként segítette az ambiciózus cigány fiút, a helyszínen bejelentette, Cséplő Gyuri meghalt.
A németfalui cigány közösség sorsát Gyuri helyett végül a szocialista társadalompolitika oldotta meg: a cigánysort felszámolták, lakóit szétköltöztették. Cséplő Gyuri háza évtizedekig üresen állt Németfalu központjában, végül idén februárban hirdette meg eladásra az önkormányzat. Sírja a németfalui temetőben megtalálható.
A cigány himnusz itt hallható: https://www.youtube.com/watch?v=RBbK7ImtY2g&list=RDRBbK7ImtY2g&start_radio=1
A képek forrása: Fortepan
További képek itt tekinthetők meg: https://fortepan.hu/hu/photos/?q=Cs%C3%A9pl%C5%91%20Gyuri
Cséplő Gyuri háza: Kiss Ádám felvétele
