A mai augusztus 20-a több hagyomány összekapcsolódásából kialakult ünnep. Eredetileg is Szent Istvánhoz köthető, hiszen már ő az idejében is tartottak ünnepet augusztusban. Igaz akkor 15-én, Nagyboldogasszony napján, mikor István jelképesen felajánlotta az országot Szűz Máriának. Szent László királyunk tette át augusztus 20-ra, a hagyomány szerint ugyanis 1083-ban ezen a napon kezdeményezte István (Imre herceg és Gellért püspök) szentté avatását.
A 18. századtól a Szent István-napot már hivatalosan ünnepelték, ekkor került a Szent Jobb Budára, ahol már körmenetet is tartottak, de szokássá csak 1818-tól vált. A Szent Jobb a legenda szerint István király mumifikálódott jobb keze, melynek csodás erőt tulajdonítottak és a trónviszályok idején választották le a testről. A testrész kalandos utazások során tehát a 19. századtól lett nemzeti ereklye és mindig nagy becsben tartották. Jobbára csak augusztus 20-án vették elő a Zsigmond-kápolnából, akkor is csak a budai körmeneteken szerepelt. Ez alól kivételt 1938 jelentette. Ekkor ugyanis, Szent István halálának 900. évfordulója alkalmából, körbehordozták az országban, az un. Aranyvonaton.
A magyar tervezők által gyönyörűen feldíszített öt kocsiból és egy mozdonyból álló szerelvény egyházi és világi méltóságokat szállított a külön kocsiban elhelyezett Szent Jobb mellett. Az Aranyvonat Zalaegerszegre is befutott 1938. június 12-án délután 4 órakor. A pályaudvaron díszes bizottság és jeggyel rendelkezők tömege fogadta. A pályaudvarral szemben egy díszsátorban helyezték el, ami előtt kettő órán keresztül haladt a hódoló menet. A Szent Jobb 6 órakor el is hagyta Zalaegerszeget és folytatta útját az ország más területein. A híradások szerint mintegy 150 községből harmincezer zalai hódolt a királyi ereklye előtt. A Zalamegyei Ujság beszámolója szerint igazán impozáns látványt nyújtott a rengeteg magyaros viseletbe öltözött egyesületi tag, iskolás és a megye minden területéről érkező zarándokok sokasága.
Augusztus 20-a Szent István mellett egy másik fontos hátérrel is rendelkezik: ezek pedig az aratáshoz kapcsolódó népi hagyományok. Az aratás befejezésével búzakalászból, mezei virágokból csigaszerű, korona vagy koszorú alakú aratókoszorút kötöttek, amit a földesúr vagy gazda elé vittek, ő pedig megvendégelte az aratókat, az estét általában aratóbál zárta. Ebből is kiindulva 1948 után augusztus 20-a már az új kenyér ünnepeként vált ismertté.
Az 1949/XX. törvény vagyis az új szocialista alkotmány életbe lépésétől pedig az alkotmány ünnepe lett 40 évig. Jelképe a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyér lett.
A rendszerváltozás után újjáéledt a Szent István emléknap hagyománya, 1991-ben ünnepelték először újra a régi tradíciók szerint: felelevenítették a Szent Jobb körmenetet is. Hivatalosan is a Magyar Köztársaság állami ünnepe lett.
A mai augusztus 20-a kísérőprogramjai a Szent István-ünnep és az új kenyér ünnepe mellett a tűzijáték és az oroszág tortája választás is.
A tűzijáték története is érdekesen alakult: Magyarországon a XIX. század fordulóján kezdődött az ipari tűzijátékgyártás, Emmerling Adolf 1927-től már a Gellért-hegyről lőtt ki tűzijátékokat, 1938-tól köthetőek Szent István ünnepéhez. A világháború alatt szünetelt, később államosították a gyárat, 1954-ben április 4-én rendeztek újra tűzijátékot, de 1956 után 10 évre betiltották. Ekkor a programok rövidültek, és csak tábortüzet gyújthattak a Gellért-hegyen, 1966-ban újra engedélyezték, azóta mai formájában létezik a vízi és a légi parádé.
és elengedhetetlen része az augusztus 20-i ünnepségsorozatnak.
