A zöld a természet színe. Ilyenkor tavasszal különösen szembetűnő a több hónapnyi színtelen lét után a természet újraéledésekor. A friss és üde zöld szín reményt ad, valami jónak a kezdete. Szemünk a természet zöld színének megannyi árnyalatát érzékeli: elég, ha csak az erdőben sétálunk, átéljük a felismerést, hogy a zöldnek mekkora a skálája. A hideg kékeszöldtől egészen a meleg sárgászöld árnyalatokig mindegyik tónus megnyugtat.
Isaac Newton volt az első, aki felfedezte, hogy a fény és a szín mennyire szoros kapcsolatban állnak egymással. Kutatásai során egy prizma segítségével bontotta fel a szivárvány színeire a fényt, majd egy másik prizma segítségével egyesítette ismét fehér fénnyé. Az ő kutatása volt a színelmélet kezdete.
Az egyik legismertebb színkör Johannes Itten, svájci festő és színpedagógus, a Bauhaus korai szakaszának meghatározó személyiségének nevéhez fűződik. A tizenkét osztású színkör folytonos átmenetet képez az egyes színek között, ami a tökéletesség képzetét kelti bennünk. Habár a zöld nem alapszín, csak ún. másodlagos szín, amelyet festék esetében a sárga és a kék keverésével érünk csak el, mégis az egyik legmeghatározóbb, ami egész életünkön át elkísér. A színkörből még egy fontos adat olvasható le: a szemben elhelyezkedő színek komplementer vagy kiegészítő színpárok, amik különösen erősítik egymást, ha egymás mellett vannak, ezt különösen jól lehet alkalmazni a reklámszakmában; de kioltják egymást, ha összekeverjük őket. Ha tehát a zöld és a vörös festéket összekeverjük, az eredmény semleges szürke lesz.
De térjünk vissza a zöld szín jelentéséhez! Erős érzelmi összefüggés van a zöld és a biztonság érzése között. A testi és lelki görcsöket egyaránt oldja. Kettős hatása van: egyrészt megnyugtat, és jótékony hatással van a központi idegrendszer betegségeinek gyógyításában, másrészt inspirálja a szellemet. Hatékony még a szív- és keringési panaszok, a magas vérnyomás mérséklésében, csökkenti a kimerültséget és a fáradtságot, az elégedetlenséget pedig a jó irányba tereli.
Zöld színű zöldséget vagy gyümölcsöt is szívesen fogyasztunk, hozzá társítjuk az egészséges jelzőt. Legyen az fejessaláta, uborka, paprika, spenót, sóska vagy alma, szívesen vásároljuk az üzletben vagy ültetjük a kertünkbe, a fűszerkertről nem is beszélve! Az elmúlt hetek pedig a medvehagymaszedés főszezonja volt, a zalai erdei tisztások különösen bővelkednek ebben a növényben.
Bevallom, én sokáig nem kedveltem a zöld színt, pedig a szemem színével magamon viselem. Egy ruházati üzletben az utolsó szín volt, ami után nyúltam, ha egyáltalán megakadt a szemem rajta. Aztán néhány évvel ezelőtt rábukkantam egy olyan kardigánra, aminek a zöld színe rabul ejtett. Azóta szívesen viselem, akár kendő, vagy csak egy bross erejéig is.
A pandémia idején az egyetlen hely, ahol a szorongásunk oldódott, a természet volt. Soha nem látott mértékben kirándultunk, másztunk meg máskor elképzelhetetlennek tűnő magaslatokat, túraútvonalakat fedeztünk fel, a városban fákat ültettünk és otthon kertészkedtünk. A zöld természetbe menekültünk, mert az megnyugtatott minket és elsimította a feszültséget. Talán az egyetlen olyan hely volt, ahol úgy élhettünk, mint azelőtt. Ezt adta nekünk az elmúlt egy évben a természet.
Április 22., a Föld napja. A Göcseji Múzeum idén is meghallotta a nemzetközi és országos felhívást, a #museumsgogreen projektet. Ezért három napon keresztül bemutatunk Önöknek egy-egy zöld színű műtárgyat, bízva abban, hogy ezzel az akcióval egy kicsit rá tudjuk irányítani a figyelmet a természet, a Föld megóvására. Félő, hogy csak sikk beszélni a környezetvédelemről, de az apró lépéseknél már jóval többet kellene tenni. Hangzatos mondatokat olvasunk évről évre, miszerint a Földet csak kölcsönkapjuk a jövő generációitól, a még meg nem született utódoktól, vagy a mohóságunkért a gyerekeink fizetnek majd meg. De ahogy David Attenborough, a brit természettudós és dokumentumfilmes rávilágít, siker társadalmi összefogás nélkül nem lesz.
„A földi élet jövője attól függ, hogy képesek vagyunk-e cselekedni. Sokan egyénileg is megtesznek minden tőlük telhetőt, ám valódi sikert csak akkor érhetünk el, ha gyökeres változások mennek végbe a társadalomban, a gazdaságban és a politikában.”
