Április 24-e a rendőrség ünnepe 1992 óta. Szent György a leginkább sárkányt legyőző lovag képében megjelenő vértanú, a tizennégy segítő szent egyike. Szinte az egész világban ismerik, többek között a juhászok, pásztorok, mészárosok, katonák, a biztonsági szolgálatok és a rendőrök védőszentje is.
Szinte az emberiséggel egyidős a rend fenntartásának valamilyen formája. A magyar történelem során többféle módon szervezték meg az élet- és magántulajdon védelmét. A középkorban még a vármegyei főispán alá tartozó szolgabíró látta el a rendőri feladatokat. A későbbi korokban a pandúr elnevezés volt a legáltalánosabb, ami szó szerint üldözőt jelent. Ismerjük még a csendbiztosokat is. Hallottuk már a hajdú kifejezést is, akik főleg uradalmakban töltöttek be „botos legény” szerepet. Sajátos egységet alkottak a zsandárok (ez az elnevezés 1849 és 1881 között volt használatos), akiket gyakrabban a csendőr elnevezéssel ismerünk (1881-1945 között létezett a csendőrség intézménye Magyarországon). Míg a csendőrök főként a vidék közbiztonságát látták el, addig a városokban a rendőrök feleltek a rendért és a nyugalomért. Kezdetben a városok és a vármegyék önállóan szervezték meg a rendőrségüket. 1881-ben törvény fektette le az államrendőrség intézményét, amely először a fővárosban alakult meg, majd 1919 után a nagyobb városokban is, így alakult ki az országos rendőri szervezet.
Zalaegerszegen, a várossá nyilvánítás után a hajdúkat váltották a rendőrök. A források szerint Nagy Ferenc városi rendőrfőkapitány szervezte meg a városi rendőrséget. 1914-ben a jogvégzett kapitány és alkapitány mellett már öt tisztviselő és 18 városi rendőr teljesített szolgálatot. 1918-ban nőtt a személyzet 50 főre és a képviselőtestület a budapesti rendőrséghez hasonló felszerelést szerzett be számukra.
Zalaegerszegen a rendőrség több épületben is helyet kapott:
- Kezdetben a rendőrség Zalaegerszegen a kincstári postahivatal épületébe költözött be (az egykori Ispita épülete, ma banképület), amelyet a várostól béreltek. A földszinten a rendőrlegénység a rendőrbiztossal, a marhalevelek kezelőjével, az emeleten négy szobában pedig az irodák kaptak helyet.
- Ezt követően 1929-ben a zalaegerszegi Államrendőrség új székházat kapott, melyet Árvay István budapesti műépítész tervezett. Az épület ma a Jókai utcában áll és az Ügyészség működik benne.
Rendőrpalota - A Zala Megyei Rendőrség működött egy ideig a Gasparich úti 26 lakásos épületben, majd ezeket kiutalták lakás célra és 1956-ban a Mártírok útján lévő volt ÁVH székházba költözött be a rendőrkapitányság.
A Mártírok úti egy kori ÁVH székház - Végül a Megyei Rendőrfőkapitányság új épülete a Balatoni úton 1967. november 17-én került átadásra. A kivitelező a Zala Megyei Állami Építőipari Vállalat volt. Az egykori tüzép területén felépített tízszintes épület ma is otthont ad a Megyei Rendőr-főkapitányságnak.
A Megyei Rendőr Főkapitányság az átadás évében - A mai Zalaegerszegi Rendőrkapitányság Kossuth utcai épületében működött a Megyei Pártbizottság és a Munkásőrség. Azok megszűnése, 1990 után került a rendőrség kezelésébe az épület.
Mai Városi Rendőrség épülete 1962 körül (képeslap)
Rendőrség épülete május 1-re feldíszítve
Kossuth utca 1965, az egykori Pártbizottság, a mai Városi Rendőrkapitányság
Zalaegerszeg 1927, egy rendőr irányítja a forgalmat
Zalaegerszeg Hamburger Jenő tér, 1966. Rendőrök a Pontház előtt.
