Göcsej legmagasabb pontja
A göcseji dombvidék legmagasabb pontja a ma Csonkahegyháthoz tartozó Kandikó, ahonnan csodás kilátás nyílik a környező tájra. A tengerszínt felett 302 méter magasan áll. Nevét a honfoglalás korában élt rablóvezérről, Kandikóról kapta, aki szemet vetett egy magyar vitéz, Csatár feleségére. A férjet tőrbe csalta, katonáival lelökte a hegy tetejéről. Tettéért azonban megbűnhődött maga is, a magaslaton kitörő vulkán magával ragadta a gonosz vandált.
A „hegy” tetejéről kitáruló vidék távlata és szépsége az itt élő embereket is megihlette, erről tanúskodik ez a szép népdal:
„Szép a Göcsej hepe-hupás földje,
drága annak minden kicsi göröngye.
Felmegyek a Kandikó tetejére
ellátok a világ másik felére.”
Geodéziai mérőtorony
Ma egy meglehetősen elhanyagolt állapotban található geodéziai mérőtorony – háromszögelési pont – áll a tetején, pedig egykor a turisták fából épült kilátóból gyönyörködhettek a páratlan panorámában
Új út épül
Évszázadokon keresztül nehezen megközelíthető vidék volt a Kandikó környéke, kanyargós, meredek út vezetett ide, amelyen a közlekedést nyáron a por, télen és esős időben a vendégmarasztaló sár nehezítette. Az itt élők ritkán mozdultak a falvakból, idegen elvétve merészkedett erre. Ezt az elzártságot oldotta fel az 1934-35-ben elkészült Zalaegerszeg – Teskánd – Csonkahegyhát közötti útvonal, amely megkönnyítette az itt élők életét, terményeikkel télen is megjelenhettek Zalaegerszeg piacán, s nekik is elérhetővé vált a jobb orvosi ellátás.
Göcsej felfedezése
Az új út lehetővé tette a turizmus számára Göcsej felfedezését is. A Kandikó tető kínálta magát, hogy a túrázók számára élményt nyújtó építmény kerüljön rá. Nem kellett sokáig várni, 1936. augusztus elsején került sor a dobronhegyi útszakaszon a hegyoldalban felállított Magyarország Nagyasszonya szobrának felszentelésére, utána pedig kerti mulatság keretében avatták fel a Kandikó tetején felépített kilátót, amely egyik legkedveltebb célpontja lett a kirándulóknak. A fából épült torony képét Serényi Árpád fotográfiája örökítette meg számunkra. A II. világháború és az azt követő évek nem kedveztek a turizmusnak és a kilátótoronynak sem, az építmény valamikor 1946-47 táján összeomlott. Azóta sem építették újjá, pedig ma is bizonyára népszerű lenne, ha állna még.
Képek a Göcseji Múzeum archívumában
A Kandikóról készült fényképeket a Göcseji Múzeum online digitális adatbázisában ide kattintva érheti el.
