Blog

A Jazz napja - április 30.

Dátum2021. 04. 30. Mi a jazz? Első hallásra általában New Orleans és az a kép ugrik be, ahol egy fekete zenész énekel vagy trombitál. Vajon miért? Mert onnan indult Louis Armstrong, akinek élete […]
Világnap

Mi a jazz? Első hallásra általában New Orleans és az a kép ugrik be, ahol egy fekete zenész énekel vagy trombitál. Vajon miért? Mert onnan indult Louis Armstrong, akinek élete egy volt a jazz-zel olyannyira, hogy egyesek az ő születésnapját (1901. augusztus 4.) tartják a jazz születésnapjának is.

A ragtime, blues, swing, bebop, dixieland is ismerősen csengnek – ezek mind a jazz egy-egy önálló változata.

Legfontosabb jellemzője az improvizáció. Ebből adódik kötetlensége, könnyedsége, rengeteg irányzata.  Végtelen lehetőséget kínál. Szabadságot ad, ez a dzsessz-stílus alapja. Mondták már Önök valamire, hogy olyan „dzsesszes”? A nyelvünk átvette és magyarra fordította a szó jelentését, ilyenkor nem a zeneiségre gondolunk, hanem a lazaságra, az egyediségre, a jazz-hangulatra.

A jazz az első zenei műfaj, mely az Egyesült Államokban alakult ki. Eredendően a 20. század elején az amerikai néger közösségekből indult el és az 1920-as évekre vált nemzetközileg is ismertté. A két világháború között már kialakult a kimondottan európai irányzat, melyben a fő hangszerek az acélhúros gitár, hegedű és nagybőgő voltak. A szólók egyik játékosról a másikra lépnek át, miközben gitár és basszus alkotják a ritmus szekciót. Django Reinhardt belga származású roma-francia jazz gitáros és zeneszerző volt az első nagy tehetség, aki Európából lett az általa képviselt irányzat, a gypsy-jazz legjelentősebb alakja. Legnépszerűbb szerzeménye a Minor Swing (1937), melyet azóta is előszeretettel játszanak, dolgoznak fel:

https://www.youtube.com/watch?v=gcE1avXFJb4&list=TLPQMjgwNDIwMjFjMWbZnXn25Q&index=1

Rhythm Future Quartett 2013: https://www.youtube.com/watch?v=do1encCa5TU

Csík János és a Mezzo 2019-ben az etno-jazz stílussal ötvözte, remekül: https://www.youtube.com/watch?v=7oHit6va-tg

 

Magyarország az első világháború előtt viszonylag gyorsan tudta adoptálni a ragtime-ot a tengerentúlról. A kis-zenekari ragtime (és később szving) hagyományokat jellemzően a kávéházi cigányzenészek tartották életben, a Monarchia katonazenészei pedig fúvós hangszerelésben játszottak ragtime-okat. Az első magyar jazziskola nagyon korán, 1926 -ban nyílt meg. Magyarországról is számos jazz-zenész lett világhírű. A nagykanizsai születésű operettszerző, Sigmund Rosenberg (született Rosenberg Zsigmond) komponálta a Softly, as in a Morning Sunrise című dalt, amiből jazz-sztenderd lett, de sok jazzegyüttes dolgozta fel a Szomorú vasárnapot is, Seress Rezső halhatatlan slágerét.

A budapesti, úgynevezett „kávéházas” korszaknak vége szakadt a háború után Rákosi hatalomra jutásakor. A zenészek számára tiltott volt a tősgyökeres amerikai „mételyt” játszani. A Kádár-korszakban ismét előkerült a jazz, noha a rendszer először tiltotta, később már megtűrte ezt a „túlságosan szabadelvű”, ráadásul nyugati eredetű zenét. Ebben az időszakban indult el a pályája több híressé vált jazz-zenésznek, akik közül sokan ma is aktívak pl. Szakcsi Lakatos Béla, Pege Aladár, Babos Gyula. A magyar népi free jazz a hetvenes években jelent meg, fontos alakja volt Szabados György zongorista és zenekara, ahonnan olyan tehetségek nevelődtek ki, mint Grencsó István vagy Dresch Mihály.

http://www.dreschquartet.hu/,   https://www.youtube.com/watch?v=IJrYOeChZTw   (2018)

Manapság a jazz szinte minden ága él és virul mind hazánkban, mind a nagyvilágban. Iskolákban, egyetemeken oktatják, terjedelemes irodalma és hangzóanyaga van, ezáltal kiválóan képzett előadókat hallgathatunk. A dzsessz ma is folyamatosan fejlődik, egyre újabb stílusok jelennek meg.

 

Jazzélet Zalaegerszegen

1978. november 26-án tartottak egy jazz koncertet, de a rendszeres előadások később indultak el. A volt zsinagóga épületében működő Városi Hangverseny- és Kiállítóterem lett a helyszíne a bérletes előadásoknak, melyet Jazz Szerda néven szerveznek 19 éve. Egy évadban hét koncerten vehetnek részt az érdeklődők, mely során a műfaj magyarországi legnagyobbjaival tölthetnek el egy estét.

Zalaegerszegiként igazán büszkék lehetünk, több neves jazz-zenész is városunk szülötte, itt indult pályájuk, itt kaptak indíttatást.

Wohner Dóra énekes köré szerveződött az a zenekar, amelynek repertoárjában jazz standardek, valamint a jazz műfajához közelálló, ismert szerzemények szerepelnek. A Wohner Dóra Jazz Quintett 2013 nyár elején adta bemutatkozó koncertjét.

https://www.youtube.com/watch?v=gI4udgBylIU

Polgár Odett énekes, zeneszerző 2006 óta aktív előadóművész.

https://www.youtube.com/watch?v=Pax3q4PoqcU Ha lenne szárnyam c. dal

„Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy az idei dal mezőnyébe került a Swing à la Django, Herrer Sára és Sárközi Lajos – Maradok című száma, melynek egyik szerzője én vagyok Toldi Miklós és Szepesi Mátyás mellett. Egészen a döntőig jutott a produkció a számmal, ahol a zsűri szavazata alapján a 6. helyezést nyerte el.”

https://www.youtube.com/watch?v=-K5quz1Z1ZY  Maradok c. dal

Sebestyén Patrik trombitaművész 2019-ben elnyerte Az év fiatal jazz-zenésze díjat.

https://magyarjazz.hu/sorozatok/fiatal-jazz-csillagok/58-sebestyen-patrik-1995-az-ev-fiatal-jazz-zenesze-2019

A Zalaegerszegi Városi Fúvószenekarból indult 14 évesen, s 2019 óta saját zenekarával – Sebestyén Patrik Sextett – koncertezik a fiatal jazz-tehetség.

https://www.youtube.com/watch?v=yoCXwoywyKE

Takáts Eszter énekes, zeneszerző, dalszövegíró akár acapella, akár egy szál gitárral a kezében, vagy egy egész zenekart irányítva énekel és énekel és alkot. Zenekarok, zenésztársak, felvételek, szólólemezek, koncertek. Mindig van új ötlete. Nem sok ilyen női dalszerző–előadót hallgathatunk Magyarországon.

https://www.youtube.com/channel/UCv3mI6exwDrOp6a889LKQ3w

Legújabb formációja: a MoJazzter zenekar.

https://www.facebook.com/MoJazzter-102132558134080/

„A MoJazzter elnevezésű friss zalai projekt Takáts Eszter dalszerző-énekes és Monostori János billentyűs-zeneszerző közös szerzeményeire épül. Könnyed, atmoszférikus, lírai jazzpop, összetett mondanivalóval.”

https://www.facebook.com/MoJazzter-102132558134080/videos/720710805272647  Engedd magadhoz c. dal


A rengeteg jazz-stílus és kiváló képviselői közül mégis melyiket, kit lehetne a jazz királyának nevezni? Hisz mindegyikre igaz, hogy improvizatív, mozgalmas, izgalmas, kiszámíthatatlan, magával ragadó, szabad, élményt adó.

Mégis van egy, ami a csúcs. https://www.youtube.com/watch?v=PFyjtQEy4gI