A római kori halomsírok felmérését célzó kutatás vezetői Eke István, a Göcseji Múzeum régész-térinformatikusa és Farkas Zsuzsanna a Zala Vármegyei Kormányhivatal régészeti szakügyintézője.
Korábbi adatgyűjtések
A kutatás alapját a Tábori László régésztechnikus 1983-ban végzett adatgyűjtése, illetve Palágyi Sylvia és Nagy Levente 2000-ben megjelent Római kori halomsírok a Dunántúlon c. kötetében megjelent dokumentumok jelentik. Ezekhez kapcsolódóan összegyűjtöttük az elmúlt évtizedek régészeti kutatásainak eredményeit is.
A Tábori László által készített adatgyűjtés – mely 54 lelőhelyen 724 temetkezési halmot jelent – nemcsak az általa felmért sírokat tartalmazza, hanem a nyolcvanas évekre már elpusztult halmokat is, melyekre a helyiek még emlékeztek, vagy valamilyen írásos vagy térképes adat fellelhető volt róluk. A jelentés a felkutatott lelőhelyek leírását, térképét és méretadatait is tartalmazza. Azonban ezeknek a vázlatoknak, térképeknek pontossága, részletessége nem teljesen megbízható.
De mik is ezek a halmok, halomsírok, hompok, melyekre a kutatásunk fókuszál?
A halomsírok vagy tumulusok olyan temetkezések, melyek során az elhunyt sírja fölé földből, esetenként kőből dombot emelnek. Ez a temetkezési szokás a rézkortól a római korig jelen van a Kárpát-medencei népeknél. A Dunántúlon a bronzkortól a római korig jellemző ez a temetkezési forma. A nagyságuk a 4 méteres átmerőtől, akár a 60 méteres átmérőig terjed, a magasságuk is 30 cm és 6 méter között változik. A római korban a kisebb sírokban az elhunyt hamvait, a ruházathoz kapcsolódó ékszereket, és pár kerámiából vagy üvegből készült edényt találunk. De előfordul, hogy fából, vagy kőből sírkamrát építenek, és e fölé emelik a halmot. Az egyik legnagyobb római kori halomsírban, Inotán még egy kocsi, és az elé kötött lovak maradványait is feltárták a régészek.
Új kutatások
A kutatásunk célja, hogy az összegyűjtött adatokat a helyszínen ellenőrizzük, és a felméréseket pontosítsuk. Ehhez már korszerű eszközöket tudunk használni. A felméréseket modern geodézia, GPS segítségével végezzük el. A halomsírmezők térképének elkészítéséhez nagy segítséget nyújtanak azok a LIDAR felmérések, melyeket az Envirosense Kft-től vásároltunk meg. A modern technológiával, repülőgépről készített felmérések alapján az erdővel fedett területekről is pontos domborzatmodellt kaphatunk. A modellen a kisebb kiemelkedések is jól érzékelhetők.
Lidarfelmérés alapján készített árnyékolt domborzatmodell a szilvágyi halomsírmezőkről
A terepi felmérések és a domborzatmodellek alapján az elmúlt évtizedekben történt változásokat is meg tudjuk figyelni. Sajnos több lelőhelyen azt tapasztaltuk, hogy a halmok nincsennek biztonságban. Az erdőműveléskor használt gépek, traktorok a munka során megbolygathatják, sőt el is tüntethetik őket. De modern kincskeresők nyomait is felfedeztük, akik beleástak a halmokba.
A kutatásunk célja nemcsak a halmok dokumentálása, hanem olyan komplex dokumentáció készítése is, amely megalapozza a halomsírokkal érintett területeken a megfelelő területhasználati, gazdálkodási módok és módszerek kiválasztását és alkalmazását.
