Kiállítás

EN

Látogathatóegész évben HelyszínEN KiállításElődeink élete várostörténeti kiállítás
CéhtagságMesterségekXVIIl. század

Egerszegi Mihály és Boriska ebben a térben iparosok a mezővárosban. Megmutatják, hogy miként válhattak céhtaggá, hányféle mesterséget űzhettek és milyen kiváltságaik voltak akkoriban.

A török időket követően Zalaegerszeg mezővárosa lassú gyarapodásnak indult. Egyre több iparos tevékenykedett itt, akik céhekbe tömörülve sokféle használati cikkel, szerszámmal, ruhával, cipővel látták el megrendelőiket. Portékáikat a templom előtti piactéren és az országos vásárokon értékesítették. A legkorábbi kiváltságlevelet 1633-ban a vargák kapták. A 19. század első felére már tíz céh alá tartoztak az egerszegi mesterek, megindult vagyoni differenciálódásuk is.

Céhek és szabályaik

Az iparosokra szigorú szabályok vonatkoztak, melyeket büntetés terhe mellett be kellett tartaniuk; az inaséveket és a vándorutat követően remeket készítve válhattak csak a céh tagjává. A mesterré váláskor lakomát adtak, meg kellett jelenniük a céhgyűléseken, s kötelesek voltak részt venni az olyan céhre háruló közösségi feladatokban, mint a tűzoltás.

Vagyonuk egy részét jótékonyságra költötték, támogatták az öreg, beteg iparosokat, Isten dicsőségére kápolnákat, szobrokat állítottak.

Tekintélyüket, befolyásukat jelzi, hogy a 19. század közepéig közülük kerültek ki a mezőváros vezetői, városbírói. A kiegyezés után a szabad vállalkozást gátló céheket feloszlatták, utódaik önálló kisiparosként, ipartestületbe szerveződve folytatták munkájukat.

Céhpecsét, 1746

A nagyobb, 1746-ban készült pecsétnyomóra a metsző apró ábrákat véset. A címerpajzs négy részre osztott mezőjében a kerék a bognárt, avagy kerékgyártót, a nyereg a nyergest, az olló-szerű gyertyakoppantó a kovácsot, alatta a különös forma a szíjgyártót jelképezi.

Felirata: SZALA EGERSZEGHI CHE PÖCSETYE. Két különös állat tartja a címerpajzsot, az amorf, ízelt testű lényekben a Zalában akkor honos folyami rákra ismerhetünk. (tárgyleírás: Megyeri Anna)

TippCéh ládája
A céhes iparosok korszakának szimbolikus tárgya a zalaegerszegi vegyes céh ládája, amiben a céh két pecsétjét is bemutatjuk.

Csizmadia mesterek munkái, miniatűr csizmák, 19. század.

A céhekbe tömörült iparosok készítményeit bemutató vitrinben két apró, 19. századi csizma is található.

Jó tudniJó tudni
Két miniatűr
Az egyik finom vöröses és fekete puha bőrből készült, a talp és a szár hossza is mindössze 13 cm. A másik kicsit nagyobb, Pausa János zalaegerszegi csizmadia mesterremeke.


E miniatűrök elkészítése jelenthetett igazi kihívást a leendő mestereknek. (tárgyleírás: Megyeri Anna)

Kurátorunk kedvence: Mézeskalács ütőforma templom és bölcső mintával, 19. század

1986-ban kerestem fel Zalaegerszeg utolsó mézeskalácsosát, Szabóné Jánosné Rusznyi Lídiát a Zala utcában. Az asszony akkor még a város hetipiacán árulta színes portékáit. Kedvesen fogadott, de csak néhány eszközt, színes képet, és két ütőfát ajándékozhatott a Göcseji Múzeumnak. Az ilyesféle szerszámokat ügyes kezű faragók készítették, a korai, míves darabokat ötvösökhöz is kötik. A nehéz munkával összegyúrt, kemény mézestésztát a kilisztezett formába nyomkodták, majd kiütötték belőle. A kisült darabokat összeragasztották, így háromdimenziós, alkalmilag játéknak is használható darabok születtek, amit vásárokban, búcsúkban árultak, a gyermekek nagy örömére. A templom tornyán ülő madárkáról is gondoskodott a faragó.

KedvencünkKedvencünk
Ütőfák
Az ütőfákat mézeskalácsosok generációi hagyták örökül egymásra, mindaddig, míg a könnyebben elkészíthető, szaggatott, festett, papírképpel ragasztott mézeskalácsok miatt kiment a divatból.


Ma azonban, a lelkes sütők örömére, ismét reneszánsza van a faragott ütőfáknak, azaz kekszformáknak. (Megyeri Anna)

Kiállítás témakörei

Kérdésed van?

EN
Klinger László (Magyar) közönségkapcsolati osztályvezető EN

Ez is érdekelhet

Állandó kiállítás EN
Első dokumentum EgerszegrőlXIV. századi feltárás

EN

egész évben
EN
2 óra
(Magyar) Interaktív tárlat a Mindszentyneum alatt feltárt téglaépítő kemencékből, várrészletekből és Zala megye egyházi emlékeiből, érdekes történeteiből áll össze.
Állandó kiállítás EN
Mezővárosi létVárosalapításXIII-XVI. század.

EN

egész évben
EN
20 perc
(Magyar) Hogyan vált „Egurscug” néhány száz fős településből mezővárossá? Egerszegi Mihály és Boriska elmeséli.
Állandó kiállítás EN
FalumúzeumNépi építészetNéprajzXVIII-XX. század

EN

egész évben
Göcseji Skanzen
1 óra 15 perc
(Magyar) A tájegységre jellemző házak udvarain végigsétálva időutazásban vehetünk részt és megismerhetjük a XVIII-XIX. századi göcseji emberek mindennapi életét.
  1. EN
  2. EN
  3. EN
  4. EN
  5. EN
  6. EN
  7. EN
  8. EN
  9. EN
  10. EN
  11. EN
  12. EN