A kutatás célja
Zala megye középkori pálos kolostorainak tudományos feltárása és bemutatása a történeti források, régészeti kutatások és közösségi részvétel összekapcsolásával.
A kutatás időtartama
2016-tól kezdődően – folyamatos
Felelős kutatók
- Simmer Lívia régész – főmuzeológus a kutatási projekt vezetője
- Havasi Bálint régész – térinformatikus
- Klinger László régész
Simmer Lívia régész-főmuzeológus
(Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága) előadása: Elfeledett örökségünk nyomában: Zala vármegyei pálos kolostorok régészeti kutatása és újjászületése
(Pálos Rend – múlt, jelen és jövő konferencia, Budapest 2024. szeptember 12-13.)
Kutatási helyszínek
Zalacsány (Örvényeshegy)
A Pálos Rend Szűz Mária tiszteletére szentelt örményesi kolostora a mai Zalacsány és Kehidakustány között, az Örvényes-patak völgyének peremén, az Örvényeshegy nevű településrészen állt. A kolostor helyét ma emlékkereszt és ismertetőtábla jelöli.
A 14. század végén alapított kolostor a Kanizsai család támogatásával vált a rend egyik legjobban ellátott zalai monostorává. 1490-re vikáriátusi rangot kapott, birtokai folyamatosan gyarapodtak, és más elnéptelenedett kolostorok javai is hozzá kerültek. A török pusztítások következtében a 16. század közepétől elnéptelenedett, végül katonai célokra használták. Újjáépítésére nem került sor, köveit a helyi lakosság elhordta.
A Göcseji Múzeum és a Balatoni Múzeum 2017-ben kezdett közös régészeti kutatásokat a kolostor területén. A munkát geofizikai mérések (talajradar, magnetométer), majd 2021-ben és 2023-ban önkéntesek bevonásával közösségi régészeti feltárások követték.
A feltárások során sikerült azonosítani a templom hajóját, falait, a kerengő udvart, valamint a kolostor keleti és nyugati szárnyának helyiségeit. A templom falait sok helyen az alapozásig kibányászták, mégis előkerült több pilléralapozás és épületmaradvány.
Sajtómegjelenések
- Harci eszközök, könyvveret és golyóöntő fogó is előkerült az ásatás során (Keszthelyi Televízió, 2025.07.30.)
- Kincsek és csontvázak kerültek elő a zalai pálos kolostorból (galéria, videó) (Zalai Hírlap, 2025.08.01.)
Vállus (Vállusszentmiklós)
A Pálos Rend Szent Miklós tiszteletére szentelt középkori kolostora Vállus község mellett, a Keszthelyi-hegység erdős völgyében, a Szent Miklós-forrás felett állt. A mára földdel fedett, sűrű növényzettel takart romokat a népi emlékezet őrizte meg. A kolostort mindössze egyetlen középkori oklevél említi: 1429-ben a kapornaki konvent jelentette Zsigmond királynak, hogy a vállusi pálosoktól öt jobbágytelket elfoglaltak. Pusztulása a 16. század elejére tehető, ekkor Gyöngyösi Gergely kolostorjegyzékében már nem szerepelt.
A környék birtokviszonyai a középkor folyamán többször változtak. A település neve (Walus) már 1121-ben feltűnik az almádi apátság alapítólevelében, később az Atyusz nemzetség, majd királyi birtok, a 15. században pedig az Újlaki család kezére került. A török korban Vállus elnéptelenedett, a középkori falu helyét a mai Pusztatemető nevű határrészben azonosította a kutatás.
A kolostor romjait 1861-ben Rómer Flóris vizsgálta, aki a gótikus, sokszögzáródású szentélyről és egy félköríves falról tett említést. 1978-ban Guzsik Tamás és Fehérváry Rudolf rajzolta meg az épület feltételezett alaprajzát a felszíni terepalakulatok alapján.
A régészeti kutatás 2016 augusztusában indult helyi kezdeményezésre. A feltárások 2023-ig további három évadban folytatódtak, geofizikai mérésekkel (talajradar, magnetométer) és a kolostor környezetére kiterjedő műszeres leletfelderítéssel kiegészítve. A munkák során sikerült azonosítani a templom szentélyét, a szerzetesi épületek maradványait, valamint több középkori sírt és faragott kőelemet.
A közösségi régészeti feltárások során a templom és a kolostor mellett egy vízelvezető rendszert, valamint egy osszáriumot is azonosítottak. A feltárásokból származó leletek között Árpád-kori pénzérmék, középkori viseleti tárgyak, mezőgazdasági és halászati eszközök, valamint egy aranyozott bronz korpusz is szerepel. A kutatások eredményei arra utalnak, hogy a pálos kolostor helyén korábban Árpád-kori település állt, a terület pedig a bronzkorban és a római korban is lakott volt. A kolostor működése a 16. század első felében, a török pusztítás következtében szűnt meg.
Csatlakozz közösségünkhöz!
A zalai pálos kolostorok kutatása közösségi részvétellel zajlik: önkéntesek, helyi lakosok és érdeklődők bevonásával. Ha szeretnél részt venni a feltárásokban, vagy nyomon követni a legfrissebb híreket, csatlakozz a Facebook-csoportjainkhoz:
- Zalacsány – Örvényeshegy pálos monostorának közösségi múltfeltárói
- Vállus pálos monostorának közösségi múltfeltárói
Havasi Bálint főigazgató, régész-térinformatikus (Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága):
Közösségi múzeum – közösségi régészet. A Zala vármegyei pálos monostorok közösségi múltfeltárása
(Pálos Rend – múlt, jelen és jövő konferencia, Budapest 2024. szeptember 12-13.)
