A rendhagyó történelemórát tartja és a kiállítást megnyitja:
Kovács Emőke történész és Nagyné Pintér Jolán, a GULAG Alapítvány elnöke
A második világháborút követően közel egymillió magyar került szovjet kényszermunkára a történelmi Magyarország területéről. A GUPVI táborokba – az Ural, a Volga környékére, a Donyeck-medencébe – hadifoglyokat, civileket és a magyarországi német ajkú lakosságot hurcoltak el. A GULAG táborok foglyai – gyakran koholt vádak alapján elítélt emberek – több ezer kilométerre fekvő területeken, például Magadanban, Kolimán, Norilszkban vagy Ekibasztuszban raboskodtak.
Mindkét tábortípusban embertelen körülmények között, kimerítő fizikai munkára kényszerítették a foglyokat: bányákban, út- és vasútépítéseken, fakitermelésen vagy vízierőműveknél dolgoztak, napi 10–14 órát. A barakkokban elszállásolt rabokat gyakran közönséges bűnözőkkel zárták össze. A GUPVI táborokból 1946-tól kezdődött meg a hazatérés, a GULAG-ból visszatérő első transzport azonban csak 1953. november 25-én érkezett haza – megtörten, lefogyva, megnyomorodva, fiatalságuktól, álmaiktól, vágyaiktól megfosztva.
A program célja, hogy méltó módon emlékezzünk meg a szovjet munkatáborok magyar áldozatairól és felhívjuk a figyelmet a 20. századi történelem ezen tragikus, ám sokáig elhallgatott fejezetére.
További információk a Szembesítés fotókiállításról ide kattintva érhető el.
Program részletei
Időpont: 2025. április 15. 12:15-13:15
Helyszín: Mindszentyneum Konferenciaterem (Zalaegerszeg, Batthyány u. 4-6.)
Részvételi díj: ingyenes
Jó tudni
Kérjük segítse kollégáink munkáját és ide kattintva regisztráljon a rendezvényre.