Zalaszentgrót belvárosában május eleje óta próbafeltárást végeznek a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága régészei a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ megbízásából. A május végi eseményen Eke István régész-térinformatikus, régészeti osztályvezető mesélt a sajtó képviselőinek és az érdeklődő közönségnek a munka részleteiről, és bemutatta a feltárt leletek egy részét.
A bemutatón Baracskai József, Zalaszentgrót polgármestere és munkatársai is részt vettek, akik érdeklődve figyelték a múlt értékeit és alkalmanként ki is egészítették helyi tudnivalókkal a történeteket. A polgármestertől azt is megtudtuk, hogy az érintett területen lakóház és áruház épül a jövőben.
Régészeti árkok a belvárosban
A telken három régészeti árkot alakítottak ki a szakemberek, az egyikben a sajtóesemény közben is zajlott a munka. Az ásatás legkorábbi leletei a török korból kerültek elő, az akkori végvárhoz tartozó település házainak tartozékai lehettek a kályhaszemek, a facölöpök és ott a helyszínen megtisztított, a földből félig kiálló színes motívumokkal díszített kerámiatál. Az ezt követő időszakból is kerültek elő értékes leletek, például egy krajcárokból álló éremkincs, pipa- és üvegtárgyak töredékei, mintázott gyűrű. Az éremkincs 57 krajcárja közül 56 db 1800-ból származik, amelyek egyik oldalán II. Ferenc német-római császár portréja látható. A hátoldalon a Habsburgok címere, a kétfejű sas látszik.
Zalaszentgróti térképek, várábrázolások
Eke István ásatásvezető a feltáráson talált házak, és jelenségek megértését a 17. századból fennmaradt várábrázolások, és a 18-19. századi térképek segítségével mutatta be. Tudni kell, hogy Szentgróton a török időkben egy végvár állt, mellette egy fallal körbekerített katonaváros volt, aminek három kapuja is ismert. Az egykori katonaváros része volt az a terület, ahol most a régészek a múlt lenyomatait kutatják, és itt vályogból készült zsúptetős házak álltak. Az ilyen típusú épületek azonban roppant tűzveszélyesek voltak. Joggal nevezhetnénk Zalaszentgrótot a tűzvészek településének, ugyanis a múltban nagyon sokszor leégett a város nagy része. A 17. századi Szentgrót történetéről a közelmúltban készült el Baráth Zsolt doktori dolgozata is, mely segíthet a város múltjának megértésében. Az általa idézett forrásokban a városban kitört tűzvészekről is szó esik.
Tűzvészek a múltban
1656. április 18-án például egy részeges asszony rovására írható, hogy a tűz több házra átterjedt, ugyanis éjszaka egy lámpással ment ki a pajtába. A tűzeset emberéletet nem követelt az akkori beszámolók szerint, de az épületekben óriási kár keletkezett és mindössze tíz ház maradt épen. Többek között Csabay György vajda háza is leégett. Ugyanígy járt Czeglédi Balázs katona-kereskedő, akinek állítása szerint mindene elpusztult. A pusztulás azonban nem érintette Batthyány majorságát, sem a pajtáit, sem az istállóit, és még a kapuk is sértetlenek maradtak.
1664-ben egy jelentős török hadjárat zajlott, amely a zalai végvárak jelentős részét így Zrínyiújvár, Kiskomárom, Egerszeg, Pölöske, Egervár, Kemend, Bér várait elpusztította. A törökök Szentgrót várát ugyan nem foglalták el, de a környék falvait és a katonaváros területét felégették.
A török kor végén, 1689-ben is tűzkár érte a várost. Luksics István beszámolója szerint ugyancsak a vár külső része szenvedte a legnagyobb kárt. „…Végh Balázs nevű embernek házáról tűz támadván, nem tudatik miképpen, és az városnak jó része mind elégett az malommal együtt, nevezett szerint pedig az hídtól fogva az piacon ahol egész kapuig semmi sem maradott az nagy veszedelem miatt…”
1857-ben is tűzvész pusztított Zalaszentgróton, ekkor 42 ház vált hamuvá, köztük a városháza is.
Hová kerülnek a feltárt leletek?
A régészeti ásatáson az egykori tűzvészek nyomai mellett további értékes és érdekes leletek kerültek elő: három méter mély kút, amelyből a megtalálása után azonnal szivárogni kezdett a víz, mintázott gyűrű, aminek az eredetére még kutatómunkát kell végezni és 20. század eleji használati tárgyak, bögrék, üvegek, cserepek, monogramos téglák.
A régészeti próbafeltárás Zalaszentgrót belvárosában a tervek szerint május 31-ig tart, a megtalált tárgyak pedig a Göcseji Múzeum gyűjteményébe kerülnek.
