Immár hagyománnyá vált, hogy a Magyar Kultúra Napja alkalmából a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága munkatársai szimpóziumon számolnak be az előző esztendő aktuális kutatásairól, izgalmas témáiról. Idén öt rövid beszámolót hallhatott a közönség a Pillanatképek című rendezvényen. Dr. Kostyál László tudományos igazgató köszöntője után történelmi, művészettörténeti, néprajzi és régészeti munkával kapcsolatos előadások hangoztak el a közel másfél órás szimpóziumon.
Orha Zoltán régész egy fémkereső műszeres kutatás eredményéről számolt be. A kemendi vár történetét eddig csak forrásokból ismertük, az elmúlt évek leletanyagai tovább gazdagították az egykori erősség múltjának megismerését.
Eke István régész-térinformatikus egy olyan különleges lelet vizsgálatáról mesélt, ami egy konkrét személyhez köthető. A tárgyak a legtöbb esetben korszakokhoz, népekhez, településekhez köthető, olykor a készítés helyére vonatkozóan is lehet találni nyomokat. De hogy egy konkrét személyt kutat a régész, ritkaságszámba megy. Az egyik múzeumi önkéntes, Andri Zsolt egy pecsétnyomót talált az egykori Kisfalud területén. A pecsétnyomó mindig egy személyes tárgy, rajta két betű és egy címer látható. A nyomozás elkezdődött, megfeneklett, új lendületet kapott és még mindig tart. Óriási türelemjáték és állhatatos munka ez több száz év távlatából.
Szikszai Rózsa Katalin néprajzos előadásának főszereplője a milejszegi Salamon Gergely volt. Kolléganőnk a verseit, levelezéseit, iratait vizsgálta mint néprajzi forrásanyagot. Kirajzolódott egy családtörténet, aminek írott hagyatékai különös nézőpontból tette értelmezhetővé a 20. századi zalai falusi társadalmat.
A Zalaegerszegi Ruhagyár kezdeti éveiben különleges volt a falusi nőknek a városba költözni. A napi ingázás a gyár és a lakóhely között megterhelő volt, a gyári munka és a munkásszállón való élet tele volt kihívásokkal. Zalaegerszegen egy új társadalmi csoport alakult ki, ez pedig a munkásnők csoportja volt. Az ősszel nyíló időszaki kiállítást ezt a témát járja körül nagyon alaposan, az országos nőtörténethez is kiváló adalék lesz, a kurátor pedig a téma nagy művelője, Erős Krisztina történész-muzeológus lesz.
Egy közeli, tavaszi időszaki kiállítás előfutáraként is elhangzott egy előadás, ami Gácsi Mihály Munkácsy-díjas grafikusművész életpályáját járta körül. Dr. Kostyál László PhD művészettörténész előadásában főleg a zalaegerszegi évekre összpontosított. A művész ötven évesen költözött a városba, miután elnyerte az akkor épített és meghirdetett műtermes művészlakás bérleti jogát. A helyiek hamar megkedvelték a termékeny alkotót, és a művészeti élet fősodrásába is bekerült. Érezte a megbecsülést, így alkotókedve is kiteljesedett olyannyira, hogy nem csak grafikákat, hanem festményeket is készített.
A Pillanatképek című szimpóziumon felvétel készült, valamennyi mini előadást hamarosan meg lehet tekinteni a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága YouTube csatornáján.
