Nem az első eset, amikor a dunántúli múzeumok összefognak, hogy gyűjteményeik becses darabjaiból egy olyan tárlatot hozzanak létre, ami gyönyörű keresztmetszetet ad egy művész életpályájáról vagy akár egy téma leglátványosabb darabjaiból. Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeumban november közepén megnyílt az Egry József emlékezete című kiállítás.
A tárlat szerényebb része a Göcseji Múzeum képző- és iparművészeti gyűjteményéből származik, további alkotásokat a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum, a keszthelyi Balatoni Múzeum és a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum kölcsönzött. Már a megnyitót nagy érdeklődés övezte és azóta is naponta csoportok és egyéni látogatók egyaránt felkeresik a kiállítást.
A kollekciót nagyon várta már a zalai közönség, ugyanis csak két alkalommal és nagyon régen – 1964-ben és 1983-ban – nyílt Egry-tárlat Zalaegerszegen. Előzményként dr. Kostyál László művészettörténész-kurátor a megnyitó ünnepségen elmesélte, hogy korábban a veszprémi és a zalaegerszegi múzeumok között egy cseremegállapodás született, ugyanis néhány évvel ezelőtt Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész közel negyven alkotásából rendeztek kiállítást Veszprémben, ez a mostani egy viszonzásképpeni tárlat. Igaz, további három múzeum is bekapcsolódott a kiállítás rendezésébe.
Az így bemutatott 57 festmény rávilágít arra, miért vált a Kossuth-díjas Egry József a magyar festészet utánozhatatlan alakjává, hiszen művészete egyedi és megismételhetetlen. Az alkotó nemcsak a tájat varázsolta elénk a saját szemszögéből bemutatva, hanem megmutatta azt, hogy a Balatont egész nap, sőt egész évben érdemes megfigyelni.
A kiállításmegnyitón Havasi Bálint főigazgató és Balaicz Zoltán polgármester köszöntője után Sipos Anna művészettörténész ajánlotta az alkotásokat a közönség figyelmébe, aki Egry József életének fontosabb állomásait felvillantva és néhányat hangsúlyosabban kiemelve mutatta be festészetének lényegét. Egry egész életében a fény és a fényjátékok bűvkörébe került, kiegészítve az árnyék és annak formájának és színének a változásaival. Alkotásai során ezeket tanulmányozta, majd festette meg. Meggyőződéssel vallotta, hogy az még nem balatoni festészet, ami a Balatont ábrázolja. Egy-egy jelenséggel hónapokon át foglalkozott, csak azután kezdett munkához, ha a látvány az emlékezetében már teljesen felszívódott.
Technikáját a kényszer szülte: amikor nem volt pénze festékre, az akvarell és az olajfestéket vegyítette, egymás után használta a két festékfajtát, talán ezért is lett képeinek színvilága sajátos és atmoszférikus, amiben benne rejlik minden szépség és finomság.
Az Egry József emlékezete című kiállítás 2026. február 28-ig látogatható, addig pedig számos kísérőprogramot kínálunk a művészetkedvelő közönségnek.
