Másfél évvel ezelőtt rendeztük meg Zalaegerszeg dísztermében azt a tudományos konferenciát, amelynek témája Zalaegerszeg és környékének szőlő- és borkultúrája volt. Az ókortól egészen a 20. századig szemezgettünk a történetek és a hátrahagyott tárgyi emlékek sorából. Az akkor elhangzott előadásokat egy csokorba szedtük, és megjelentettük a Zalaegerszegi Füzetek sorozat legújabb példányaként.
A „Szőlőtermelés és borkultúra Zalaegerszegen és környékén a középkortól a 20. századig” című tanulmánykötetet jó hangulatú rendezvény keretében mutatta be Gyanó Szilvia, a Thúry György Múzeum néprajzkutatója. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy a zalaegerszegiek valami furcsa mód nem is a dombokra, hanem egyenesen a hegyekre mentek, építettek szőlőpincéket, gondozták a szőlőtőkéket. A modern infrastruktúra (víz, szennyvízhálózat, villany, gáz) megjelent a parcellákon, átalakította az ottani életmódot. Országos szinten, ahogy Zalában is megfigyelhető, most is ugyanazokon a területeken művelik a területet, ahol akár a 14. században is. Szomorú jelenség az, hogy egyre kevesebben foglalkoznak szőlőtermesztéssel, a most kiköltöző fiatalok inkább írtják, mint gondozzák a borszőlőt.
A Zalaegerszeg környéki borkultúráról alig lehet szakirodalmat találni, ezért is volt fontos, hogy történészek, levéltárosok és néprajzosok ezzel a témával most kitüntetett figyelemmel foglalkoztak.
A kötet szerkesztője Kiss Nóra, a Göcseji Múzeum etnográfusa volt, aki a könyv előszavában megemlékezik arról, hogy a szőlőhegyek története egyrészt folytonosságokat őriz, másrészt mindig változik is. A szőlőbirtokok egyszerre jelentettek megélhetési lehetőséget, közösségi életet és a mindennapokból való kiszakadást.
A levéltári, régészeti és történeti kutatások a római kori amforáktól kezdve a 15–16. századi okleveleken át egészen a szocializmus évekig szólnak. A könyvben Németh Roland régész, Bilkei Irén történész-főlevéltáros, Kulcsár Bálint levéltáros, Kiss Gábor főkönyvtáros, Megyeri Anna történész-főmuzeológus, Gyanó Szilvia és Kiss Nóra etnográfusok, valamint Erős Krisztina történész-muzeológus egy-egy tanulmánya olvasható.
A Zalaegerszegi Füzetek legújabb kötete a Göcseji Múzeumban és a Zalaegerszegi Tourinform Irodában érhető el.
