“Elérkezett az idő, szervezzünk egy sajtótájékoztatót!” – hangzott örömteli hangja a telefon túloldaláról Simmer Lívia régész-főmuzeológus kolléganőnknek. A Göcseji Múzeum és a Balatoni Múzeum régészei önkéntesek bevonásával 2021 óta kutatják az örvényeshegyi kolostort. A mostani a negyedik ásatás. Ha jókedvű telefonhívás érkezik, akkor minden bizonnyal olyan leletek kerültek elő, amelyek feltárása régen várt pillanat.
Hol van Örvényeshegy?
Zalaegerszegtől 25 km-re, Zalacsány–Örvényeshegyen a 14. századtól állt a pálos kolostor. Az első forrás, ahol megemlítik, 1378-ból való. Az épület a török időszakban biztosan állt, a 16. század végétől azonban pusztulásnak indult.
Kik azok a Pálosok?
A Pálos Rend az egyetlen magyar alapítású és máig létező férfi szerzetesrend. A rend megszervezése Boldog Özséb nevéhez fűződik, aki 1246-ban esztergomi kanonoki rangjáról lemondva remeteségbe vonult a Pilis hegyeibe. Legendája szerint itt látomása volt, melynek hatására egybegyűjtötte és közösséggé szervezte a Pilis erdeiben szétszórtan élő remetéket, majd a mai Kesztölc falu közelében templomot és kolostort épített 1250 körül. Az új rend védőszentjévé Remete Szent Pált választotta.
Kanizsai Miklós kegyúr
De térjünk vissza a jelenbe! Habár az antropológiai vizsgálatok előtt vagyunk, úgy tűnik, megtalálták a régészek a zalacsányi pálos kolostor alapítójának, Kanizsai Miklós kegyúr maradványait. Habár a sírt kifosztották, egyedül a jobb lábszárcsont maradt érintetlen, így is nagy eredmény a lelet. A középkori templomokban jellemzően az oltár előtti területet ásták ki a rablók, remélve, hogy megtalálják a gazdag előkelő holttestével eltemetett ékszereket. A 2026 júniustól zajló ásatáson vasból készült harangnyelvet, könyvkapcsokat, pénzérméket, pecsétgyűrűfejet is találtak a régészek és még egy jelentős maradványt: márványkőtöredékeket.
A sírkő maradványai
A sírkő története nagyon fordulatos, ugyanis az már a 19. századtól nincs a sírban. A kő a korábbi évszázadokban két részre tört, a felső része a Deák család révén Kehidáról Sopronba került. A sírkő alsó része előbb a zalaszentgróti katolikus templomban volt, majd onnan az 1990-es években a nagykanizsai múzeumba vándorolt. Ezt követően derült ki, hogy a Sopronban lévő maradvány és a kanizsai töredék összeillik, ugyanannak a vörös márvány sírlapnak a két részéről van szó. A felső elemből azonban hiányzik egy darabka. A mostani feltáráson valószínűleg a hiányzó darab töredékeit találták meg a lelkes kutatók.
Távlati célok
A régészek eltökélt szándéka, hogy a török időkben elpusztult kolostort látványosan bemutatják majd a közönségnek. A kegyúri sírt tökéletes alapnak tartják ehhez és azt tervezik, hogy a sírkő másolatát az eredeti nyughely felett helyezik el.
